A tejtermékeknél is ellátási lánc szemlélet szükséges a szaktárca szerint

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

„Vizsgáljuk az élelmiszeripar olyan szakágazatainak támogatási lehetőségét a KAP következő felhívásaihoz, amelyek jellemzően hazai alapanyagot dolgoznak fel, valamint az ellátási lánc szemlélet, az együtt gondolkodás és az integráció fontos szerepet játszik a tevékenységük tekintetében” – jelentette ki Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára a Tej Világnapja alkalmából tartott sajtótájékoztatón, Dabason az Agrárminisztérium (AM) keddi közleménye szerint.

Felkai Beáta Olga köszöntőjében arra emlékeztetett, hogy a tejágazatban vannak pozitívumok, ugyanakkor a külső hatások révén jelentős az ingadozás a teljes vertikumban, hisz Magyarország, méretéből adódóan, az európai tejpiac folyamatait követi.

Megjegyezte, hogy az agrártárca a szabályozási, ellenőrzési és a támogatási oldalon nyújt segítséget a tejiparnak. Tavaly elfogadták a 2023-2027-es KAP (Közös Agrárpolitika) Stratégiai Tervet, amelyben a termeléshez kötött támogatás mintegy kétharmada állattenyésztéshez kapcsolódik. A cél az, hogy kiszámítható, tervezhető legyen a támogatási időszak – tette hozzá a helyettes államtitkár.

Kifejtette: a korábbiakhoz képest már a 2014-2020-as időszakban is nagyobb hangsúlyt kapott az élelmiszeripar támogatása, a Vidékfejlesztési program több mint 20 milliárd forint, a Ginop (Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program) mintegy 10 milliárd forint összegű támogatást tett elérhetővé a tejfeldolgozás számára az előző támogatási időszakban, emellett nemzeti forráshoz is tudtak jutni a termelők.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta, a szabályozási, illetve ellenőrzési oldalon rendkívüli munkát végez a Nébih és az Agrárminisztérium is. A Magyar Élelmiszerkönyv keretében jelenleg a tejitalok szabályozásán dolgoznak, valamint az ipari kezdeményezés élére állva az Agrárminisztérium a kecskesajt minőségi követelményeinek szigorítását is vizsgálja. Ezen felül a Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyrendszerrel a fogyasztók tudatosságának növelése is a cél.

A helyettes államtitkár szerint a legfontosabb, hogy a fogyasztó tisztában legyen azzal, milyen terméket vesz le a polcról. Kiemelt cél emiatt, hogy az imitátum és a helyettesítő fogalmak tisztázódjanak – a tejtermékek esetében ez elengedhetetlen. Ennek érdekében az Agrárminisztérium egy útmutatót tervez kiadni az ipar és a szakmai képviseletek segítségével – mondta.

Felkai Beáta Olga felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi támogatási időszakban az élelmiszeripar 750 milliárd forint tervezett forrásából már több mint 250 milliárd forint kiírásra került, de a következő etap felhívásának tervezését is hamarosan megkezdik. Emellett annak érdekében, hogy ezek a támogatások lehívhatók is legyenek, kormányzati szinten kamattámogatott hitelprogrammal kapcsolatos munkák is folyamatban vannak.
Az Agrárminisztérium számára kulcsfontosságú, hogy a kormány, az ipar, az alapanyag-termelők és a szakmai képviseletek között továbbra is fennálljon a jó kapcsolat – szögezte le a helyettes államtitkár.

(MTI)

---