Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A hazai vállalkozások több mint kilenctizedének kedvezőtlenné váltak az üzleti kilátásai a koronavírus-járvány miatt, miközben csak egynegyedüknek van vészforgatókönyve hasonlóan súlyos helyzetekre. Az InfoTandem infografikája.
Keresletcsökkenés – ez a legáltalánosabb következménye a magyarországi cégek szempontjából az utóbbi hetekben kirobban koronavírus-járványnak: a megkérdezett vállalkozások csaknem háromnegyede volt kénytelen szembesülni vele. A járvány miatt életbe léptetett rendelkezések következtében a cégek több mint egyharmada teljes leállásra kényszerült, egyötödük pedig azért került nehéz helyzetbe, mert azok a megrendelők, akiknek rendszeresen beszállít, erőteljesen visszafogták az igényeiket.
Mindez a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI) 2020. március 19-én indított felméréséből derült ki. Az online kérdőívet március 24-éig több mint 3100 vállalkozás töltötte ki. Válaszaikból igencsak borús kép rajzolódik ki a következő hat hónap üzleti klímájáról. E szerint 94 százalék tartja kedvezőtlennek saját kilátásait, ezen belül közel kétharmaduk nagyon rossznak látja helyzetét. És ez nem csak a közeljövőre igaz: a válaszadók 64 százaléka már most súlyos, a cég működését komolyan akadályozó zavarokat érzékel.
Az egyik legközvetlenebb hatás, hogy a kapacitáskihasználtság a járvány előttinek a 35 százalékára zuhant. (Ágazati szempontból a szálláshely-szolgáltatóknál és vendéglátóknál a legdurvább a visszaesés, ezek átlagosan kapacitásaik egynegyedét tudják csak kihasználni.) Ilyen körülmények között a cégek 29 százaléka mindössze egy-két hétig, további 30 százaléka pedig négy hétig képes megőrizni fizetőképességét.
Súlyosbítja a helyzetet, hogy saját bevallásuk szerint a cégek több mint 70 százaléka továbbra sem rendelkezik tervvel hasonló válsághelyzetekre; igaz, kétötödük már dolgozik effélén. Nagyjából egynegyedük nyilatkozott úgy, hogy van vészforgatókönyve, s 15 százalék már kénytelen is volt életbe léptetni az abban szereplő intézkedéseket.
A válaszadó nem egyéni vállalkozások 80 százaléka március 24-éig nem bocsátott el alkalmazottat a járvány következményeként. Ugyanakkor a felmérés időpontjában e kör dolgozóinak 38 százaléka különböző okok miatt (például rendes vagy fizetés nélküli szabadság, karantén) kiesett a munkából. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, illetve a közigazgatás, oktatás, egészségügy, szociális ellátás ágazatok cégeinél a dolgozók fele tekinthető kiesőnek.
A cégek egyharmada rendelt el home office-t a dolgozóinál, az otthoni munkavégzés a vállalatok 57 százaléka számára viszont egyáltalán nem megoldható.
