Az ág is húzza a kkkv-kat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Munkaerőhiány, árfolyamváltozás, anyaghiány – ez akadályozza leginkább a cégek működését, derült ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legfrissebb eredményeiből, olvasható az Adó Online-hoz eljuttatott közleményben. A megfelelő szakemberek felvétele a vállalkozások több mint harmadának jelent problémát, míg az euróárfolyam változása és a járványhelyzet miatt kialakult anyaghiány nagyjából ötödüket érinti.

Egyre komolyabb a szakemberhiány a cégeknél, már 36 százalékuk számára kihívás betölteni a megüresedett pozíciókat a K&H kkv bizalmi index legfrissebb, 2021 negyedik negyedéves eredményeiből. „A jelenlegi 36 százalékos arány bár jelentős, még mindig a vírus megjelenése előtti értékek alatt van. 2020 első negyedéve előtt ugyanis 10-ből nagyjából 6 vállalkozásnak jelentett kihívást a megfelelő alkalmazottak megtalálása. A munkaerőhiány azonban az elmúlt fél évben ismét megugrott, és több szektorban is kiemelkedő. Kifejezetten nehéz például informatikus vagy mérnök szakembert találni” – ismertette az eredményeket Rammacher Zoltán, a K&H kkv marketing és értékesítés támogatás vezetője.

A második leggyakoribb probléma az euró-forint árfolyamváltozás, ez továbbra is a vállalkozások 21 százalékát akadályozza. Emellett a járvány miatt jelentősebbé váló anyaghiánnyal is már a cégek ötöde küzd, amelynek aránya 50 százalék feletti emelkedést mutat az előző negyedévhez képest.

Legnagyobb arányban a 300 millió és 2 milliárd forint közötti éves árbevétellel rendelkező cégeknél jelentett nehézséget a munkaerőhiány (46%), ami az előző negyedévhez képest számottevő, 14 százalékpontos emelkedést jelent. Ugyanezzel a problémával a kisvállalkozások 39 százaléka küzd, a mikrocégeknek pedig közel harmada (32%). Régiókat tekintve a Dél-Dunántúlon a legnehezebb a kkv-k helyzete, itt több mint felüknek (52%) okoz gondot a munkaerőhiány, miközben a fővárosi cégekre jellemző legkevésbé, hogy nem tudják betölteni a szabad pozíciókat (27%).

Összességében a kkv-k 83 százaléka kalkulál növekvő bérekkel, amivel a magas inflációt és a növekvő bérminimumot akarják ellensúlyozni, míg csökkenéssel mindössze 1 százalékuk tervez. A béren kívüli juttatások tekintetében viszont egyelőre nem látható hasonló mértékű változás. Az előző negyedévhez hasonlóan a cégek nagyjából fele (51%) készül a fizetésen felül is honorálni alkalmazottai munkáját. A legnagyobb növekedést a 13. havi bér terén látni, 17 százalékról 21 százalékra nőtt azok aránya, akik várhatóan élnek majd ezzel a juttatási formával a következő egy évben.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 22.

Nagyon meglódultak a fővárosi albérletárak, lassít a vidék

Minél kisebb a bérlemény, annál nagyobb az áremelkedés mértéke – összegezte az Otthon Centrum vezérigazgatója a fővárosi albérletpiacon lejátszódott folyamatokat. Átlagosan tíz százalékkal haladja meg az idei árszint a tavalyit, de az egyszobás lakások esetében majdnem húsz százalékos emelkedésről számolt be Kosztolánczy György. Vidéken nem szaladtak el ennyire az árak – olvasható a cég Adó Online-nak elküldött közleményében.

2024. november 22.

Zuhantak a beruházások

A beruházások volumene 2024 harmadik negyedévében a nyers adatok szerint 15,4 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest – közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. november 22.

Íme a minimálbér-emelés számokban

A 2025-ös minimálbér-emelés nyomán az ennyit keresők nettó fizetése havi 15 960 forinttal, míg a garantált bérminimumot kapóké 15 162 forinttal nő. A minimálbérre rakódó teljes közteher havi 11 160 forinttal nő; míg a garantált bérminimumra rakódó közterhek havi 10 602 forinttal forinttal emelkednek – olvasható a Niveus lapunknak küldött elemzésében.