Az infláció letörte a nagyvállalatok optimizmusát


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Főképp az infláció miatt kevésbé optimisták jövőjükkel kapcsolatban a K&H nagyvállalati növekedési index idei első negyedévi felmérésében szereplő cégek.

Az előző negyedév 6 pontos csökkenése után újabb 4 ponttal mérséklődött a hazai cégek egyéves várakozásait vizsgáló K&H nagyvállalati növekedési index. A mutató, amely mínusz 100 és 100 közötti értéket vehet fel, jelenleg 2 ponton áll. A felmérés az ukrajnai konfliktus kezdetén, február 14. és 28. között adott válaszok alapján készült. Amennyiben nem rendeződik a helyzet Ukrajnában, akár tovább is mérséklődhet a mutató – közölte összefoglalójában a K&H.

További forintgyengülésre számítanak

A vállalatok főként a makrogazdasági kilátásokat látják rosszabbnak, amelyek 8 ponttal alacsonyabbak, mint a múlt év utolsó negyedévében, míg saját teljesítményükkel kapcsolatos várakozásaik mindössze 2 ponttal csökkentek.

A következő egy évben a cégek 23 százaléka számol negatív változással az előző negyedév 12 százalékához képest, hároméves előrejelzéseikben 5-ről 10 százalékra nőtt a romlást váró vállalatok aránya.

Az előző negyedévhez képest kevésbé optimista kilátások hátterében főleg az infláció áll, miközben a forint gyengült az euróhoz képest és általánosságban nő a bizonytalanság. A következő fél évben a forint további gyengülését várja a cégek többsége, 63 százaléka. Az előző negyedév 26 százalékos értéke után most már a vállalatok harmada vallja, hogy az árfolyamváltozás rontja helyzetét.

Bevételükben infláció alatti növekedéssel kalkuláltak, profitjukban pedig stagnálással.

A háború átírta a terveket

Az előző negyedév óta 5 százalékpontos növekedéssel 30 százalékra emelkedett azok aránya, akik az adók és járulékok csökkenésével számolnak a következő egy évben.

A következő egy évben saját helyzetének javulásával durván minden harmadik vállalat számolt, romlásával pedig mindössze 7 százalékuk. Ennek a pozitív várakozásnak megfelelően az előző negyedévhez hasonlóan továbbra is bővíteni készültek alkalmazottaik számát, 1,5 százalékkal több munkatársat terveztek foglalkoztatni a következő egy évben. Az előző negyedévhez képest, 21 százalékról 25 százalékra nőtt a fejlesztéseik értékének növekedésével számoló cégek aránya. Ám az ukrajnai események fényében a cégek tervei azóta már némiképp megváltozhattak – jegyezte meg a K&H.

A kutatás 200, a 2 milliárd forint éves árbevételt meghaladó, nem állami tulajdonú cég döntéshozójának megkérdezésével történt.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

Mabisz: megközelítette az egymilliót a szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítással rendelkezők száma tavaly

Az üzleti alapú szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítási szerződéssel, illetve az ilyen biztosítási védelemmel rendelkezők száma elérte a 947 ezret tavaly, a biztosítás által fedezett egészségügyi ellátások költsége pedig alig 20 milliárd forintról csaknem 27 milliárd forintra nőtt egy év alatt – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) hétfőn.

2024. július 3.

Díjkorrekciók és új díjcsomagok a mobilszolgáltatások piacán

Az idei év igen jelentős átrendeződést hozott a mobilszolgáltatások piacán. Az év eleji kisebb-nagyobb mértékű roamingadatkeret-emeléseket követően március elejétől mindegyik jelentős mobilszolgáltató inflációkövető díjkorrekciót vezetett be, majd alig egy-másfél hónapon belül sorra mindhárom szolgáltató teljesen megújította az előfizetéses mobiltelefon-díjcsomagjainak kínálatát, és többségében rövidesen lezárta vagy már bejelentette, hogy lezárja a korábban előfizethető, díjkorrekcióval megemelt havi díjú tarifacsomagjait.

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)