Borúlátóak a cégek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A válság kirobbanása óta a legmélyebbre esett a kis- és közepes cégek vezetőinek jövőbe vetett bizalma – derül ki két felmérésből is. A cégvezetők leginkább a gazdaságpolitika és a közterhek alakulása miatt borúlátóak.

Újabb mélypontra zuhant az OTP Bank kis- és középvállalkozói (kkv) konjunktúra indexe, azaz tovább csökkent a magyar kkv-szektor cégvezetőinek jövőbe vetett bizalma – közölte az OTP Bank és a Policy Agenda az MTI-vel. A mutató értéke két hónapos stagnálás után a tavalyi negyedik és az idei első negyedévben jelentősen csökkent.

A kkv-szektor vállalatvezetőinek 70 százaléka negatívan vélekedik arról, hogy mi vár a magyar gazdaságra a következő fél évben: a válaszadók 37 százaléka szerint kissé romlik, 32 százaléka szerint pedig jelentősen romlás várható – áll a felmérésben. Stagnálásra minden ötödik megkérdezett számít, miközben a cégvezetők mindössze 10 százaléka mondta, hogy kismértékű gazdasági javulásra számít. Jelentősen romlottak a cégvezetők saját vállalkozásukkal kapcsolatos prognózisai: 39 százalékuk enyhe negatív változásra számít a következő fél év során vállalata általános gazdálkodási helyzetében, míg további 17 százalékuk erős visszaesést valószínűsít. A felmérés szerint a jelenlegi helyzet változatlanságára szűk háromtizedük számít, s csupán 16 százalékuk bízik abban, hogy jobb lesz cégének helyzete a következő időszakban.

Azonos trendet jelez előre a K&H kkv bizalmi index, amely négyéves mélypontjára süllyedt. A pesszimista várakozások főként a gazdaságpolitika, a közterhek, valamint a banki hitelkamatok várt változására vonatkoznak, miközben minimális javulás tapasztalható az európai uniós pályázati források elérhetőségének megítélését illetően – mondta el a kutatásról Németh László, a K&H Kkv marketing főosztályának vezetője.

A 700 kisvállalat vezetőjének megkérdezésén alapuló kutatás szerint a cégvezetők bizalma leginkább a gazdaságpolitikával és a közterhek változásának irányával elégedetlenek, és a vállalati hitelkamatokkal kapcsolatos várakozásaik a legpesszimistábbak. A kutatásból kiderül: a cégvezetők mindössze 4 százaléka véli úgy, hogy a kormányzat versenyhelyzetet javító gazdaságpolitikát folytat. A központi intézkedések versenyképességre gyakorolt hatását az ipari vállalatok értékelik legnegatívabban, és a cégméret növekedésével párhuzamosan romlik a gazdaságpolitika megítélése. A kkv szektoron belül a 300 millió forint éves árbevétel feletti középvállalkozások számítanak legnagyobb arányban (83%) a közterhek növekedésére.

Forrás: MTI


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

Mabisz: megközelítette az egymilliót a szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítással rendelkezők száma tavaly

Az üzleti alapú szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítási szerződéssel, illetve az ilyen biztosítási védelemmel rendelkezők száma elérte a 947 ezret tavaly, a biztosítás által fedezett egészségügyi ellátások költsége pedig alig 20 milliárd forintról csaknem 27 milliárd forintra nőtt egy év alatt – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) hétfőn.

2024. július 3.

Díjkorrekciók és új díjcsomagok a mobilszolgáltatások piacán

Az idei év igen jelentős átrendeződést hozott a mobilszolgáltatások piacán. Az év eleji kisebb-nagyobb mértékű roamingadatkeret-emeléseket követően március elejétől mindegyik jelentős mobilszolgáltató inflációkövető díjkorrekciót vezetett be, majd alig egy-másfél hónapon belül sorra mindhárom szolgáltató teljesen megújította az előfizetéses mobiltelefon-díjcsomagjainak kínálatát, és többségében rövidesen lezárta vagy már bejelentette, hogy lezárja a korábban előfizethető, díjkorrekcióval megemelt havi díjú tarifacsomagjait.

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)