Bővíti a lakástámogatást a kormány


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Emelt összegű lakhatási támogatást kaphatnak az állandó lakóhelyüktől távol munkát vállaló álláskeresők akkor, ha legalább két lakhatási támogatásra jogosult van a családban – tudta meg az MTI kormányzati forrásból. Információk szerint közalkalmazotti jogviszonyra is kérhető majd a lakhatási támogatás.


Emellett nemcsak a 100 kilométernél messzebb élők, hanem azok is kérhetik majd a támogatást, akiknek naponta, oda-vissza több mint 6 órát kellene tömegközlekedési eszközökkel utazniuk munkavégzési helyük és az állandó lakóhelyük között.

A támogatás havi összege – a korábbi hírekkel ellentétben – nem a minimálbérhez kötött összeg lesz, hanem ahhoz közeli, kormányrendeletben megállapított fix összeg – tudta meg az MTI. A minimálbér jelenleg 93 000 forint.

Egy lakóingatlanra maximált összegű támogatás lesz igénybe vehető, amennyiben ugyanarra a lakcímre három vagy több jogosult költözik.

A lakhatási támogatásról szóló kormányrendelet tervezetét augusztus végéig lehetett véleményezni, az MTI értesülései szerint a kormány rövidesen dönt a rendeletről, ami heteken belül hatályba lép.

MEGJELENT – dr. Szakács Imre: Számvitel A-tól Z-ig – 10. bővített, átdolgozott kiadás

A Számvitel A-tól Z-ig tizedik kiadását az olvasók visszajelzései alapján dolgozta át a Complex Kiadó A kiadvány a számviteli törvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályok alapján mutatja be a számvitel lényegét, összefüggéseit és alapvető tudnivalóit – részletes magyarázatokkal és példákkal.

A Kiadvány a Complex Kiadó webshpojában megvásárolható.

A rendelettervezet szerint lakhatási támogatást kapnának azok az álláskeresők, akiket a munkaügyi központ legalább három hónapja álláskeresőként tart nyilván.

Lakhatási hozzájárulást azok az – akár pályakezdő – álláskeresők kapnának, akiknek a munkavégzés helyén nincs saját tulajdonú ingatlanuk, és utolsó munkahelyük nem az új munkavégzés helye szerinti adott településen, továbbá nem annál a foglalkoztatónál volt, amellyel munkaviszonyt létesítenek, illetve akik nem kapnak más jogcímen lakhatási vagy közüzemi támogatást – állt a tervezetben.

Az kaphat támogatást, akinek a havi bruttó jövedelme nem haladja meg a minimálbér háromszorosát.

A folyósítás időtartama tizennyolc hónap lenne, a támogatás mértéke 6 havonta fokozatosan csökken, és a bérleti díjra valamint a közüzemi díjra használható fel.

A rendeletmódosítás tervezete szerint a támogatás további feltétele, hogy a támogatásban részesülő a támogatás időtartama alatt a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt ne érje el, a lakhatási támogatás segítségével létrejövő munkaviszonya (minimum heti 20 óra) keretében rendszeres jövedelemmel rendelkezzen, és a munkába lépést megelőzően kérje a támogatás megállapítását.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

Mabisz: megközelítette az egymilliót a szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítással rendelkezők száma tavaly

Az üzleti alapú szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítási szerződéssel, illetve az ilyen biztosítási védelemmel rendelkezők száma elérte a 947 ezret tavaly, a biztosítás által fedezett egészségügyi ellátások költsége pedig alig 20 milliárd forintról csaknem 27 milliárd forintra nőtt egy év alatt – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) hétfőn.

2024. július 3.

Díjkorrekciók és új díjcsomagok a mobilszolgáltatások piacán

Az idei év igen jelentős átrendeződést hozott a mobilszolgáltatások piacán. Az év eleji kisebb-nagyobb mértékű roamingadatkeret-emeléseket követően március elejétől mindegyik jelentős mobilszolgáltató inflációkövető díjkorrekciót vezetett be, majd alig egy-másfél hónapon belül sorra mindhárom szolgáltató teljesen megújította az előfizetéses mobiltelefon-díjcsomagjainak kínálatát, és többségében rövidesen lezárta vagy már bejelentette, hogy lezárja a korábban előfizethető, díjkorrekcióval megemelt havi díjú tarifacsomagjait.

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)