Cégöröklési kockázatok a hazai KKV szegmensben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A mostani, kiszámíthatatlan makrokörnyezetben számos cég kerül és kerülhet nehéz helyzetbe, ám a hazai tulajdonú, máig az alapító által vezetett cégek esetében a kockázatok hatványozottak lehetnek. Amelyik tulajdonosnak ma nincs forgatókönyve arra, hogy nélküle mi lenne a vállalat sorsa, lehet, hogy az egész élete munkáját kockáztatja ‒ hívták fel a figyelmet a magyarországi BDO Pénzügyi Tanácsadás részlegének szakértői.

A rendszerváltáskor alapított, mára viszonylag nagyra nőtt hazai vállalkozások utódlása legtöbbször nem megoldott. Az alapító gyermekei vagy más családtagok gyakran nem tudják vagy akarják átvenni a stafétát, így a céget végül értékesíteni kell. Erre azonban gyakran egyáltalán nincs felkészítve, ami szélsőséges esetben értékesítésre alkalmatlanná is teheti a látszólag virágzó vállalkozást. Ha az utódlás kényszere emellett hirtelen jön, vagy ‒ ami ma nem is ritka ‒ a jövedelmezőség egyidejű esésével is jár, már komoly bajok vannak ‒ mutatott rá Tárnok Róbert, a BDO menedzsere.

A jellemzően több évtizede sikeresen irányító, a legtöbb stratégiai kérdésben önállóan döntő alapítók előtt több lehetőség is van. Ha valamelyik gyerekük időben integrálódott a cég folyamataiba, és fokozatosan, időben átvett bizonyos feladatköröket, a kapcsolatrendszert és a tudást, esetleg már tulajdonrésze is van a vállalatban, minden rendben és a vállalkozás fenntarthatósága és jövője biztosított, de ez a legritkább eset. Sokkal gyakoribb, hogy az utódok nem vettek részt a cég életében, de ‒ akár egy betegség miatt ‒ hirtelen kell lépni. Stresszes, középkorú magyar emberekről beszélünk, nem lehet nem gondolni erre, különösen a mai gazdasági környezetben. Olyan is előfordul, hogy a családtagok helyett a tulajdonos kinevelt néhány vezetőt, akik szakmailag át tudják venni a feladatokat. Ilyenkor nekik már „csak” egy megfelelő stratégiai tervet és a hozzá kapcsolódó finanszírozást tartalmazó átadás-átvételi forgatókönyvre és receptre van szükségük, ami még mindig a szerencsésebb felállás. Ha azonban egy teljesen felkészületlen, akár éppen veszteséges céggel szükségszerű záros határidőn belül lépni, az utolsó pillanatban már néha problémás értékesítésről beszélni.

Ez tragédia, és nem is csak egyetlen ember sorsáról van szó, hiszen a tulajdonosnak rokonai, alkalmazottai vannak, akik számára a vállalat szintén meghatározó értéket jelent. Legtöbb esetben ezek a vállalkozások a magyar gazdasági ökoszisztéma és meghatározóan fontos értékláncok – legyen szó egészség-, agrár-, autó- vagy építőiparról – nélkülözhetetlen szereplői, így az ország működése szempontjából is kiemelt jelentőségű a továbbörökítés.

A felkészülésnek konkrét lépései vannak, és jó, ha van valaki, aki ezekre rá tud mutatni, határidőket tud rendelni hozzájuk és be is tudja tartatni azokat. Gyakori, hogy bár a pénzügyi, szakmai kontroll, a kapcsolatrendszer és a HR-döntések is egyetlen kézben vannak, a tulajdonos nem látja át „belülről”, hogy pontosan mi mindent kellene átadni, hiszen a kialakult működési rendszer természetessé vált. A lényeg, hogy mindezt jókor kell kezdeni, mert a kényszer, a felkészületlenség 100 milliókban mérhető negatív hatással bír a potenciális vételárra. Ehhez képest a felkészülés inkább csak a vezető energiáját, idejét követeli ‒ például hetente néhány órát ‒ de szinte biztos, hogy ezek az órák termelik a legtöbb értéket az adott időszakban ‒ zárták gondolataikat a szakértők.

Forrás: BDO


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.