Csődtörvény: tovább aggódhatnak a cégvezetők a felelősségre vonás miatt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A vállalatok ügyvezetőinek anyagi felelősségét érintően tavaly jelentős változás történt a csődtörvényben, amit a koronavírus okozta gazdasági krízis szinte teljesen háttérbe szorított – hívja fel a figyelmet az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.

Amennyiben a bíróság megállapítja a felszámolási eljárás alatt, hogy egy társaság korábbi vezetője a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben nem a hitelezők érdekeinek figyelembe vételével járt el, akkor egészen hosszú időre a magánvagyona is veszélybe kerülhet – mutat rá dr. Brózmann Attila, az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.

Öt év áll rendelkezésre perelni

Korábban ugyanis a felelősségmegállapítás után 90 nap állt rendelkezésre, hogy a hitelezők vagy a felszámoló pert indítson a társaság egykori vezetője ellen, amelyben követeléseik kiegyenlítését kérhették az ügyvezető magánvagyonából. Az elmúlt évi módosítások után azonban már öt év áll rendelkezésre, hogy ezt a marasztalási eljárást elindítsák ellene.

csődtörvény

„Tisztában kell lenni, hogy a felelősség akkor is megállapítható, ha a vezetői tisztség betöltése csupán névleges volt. Sőt, az árnyékvezető, vagyis azon személy, aki ugyan nincs bejegyezve a cégjegyzékbe, ám a társaság döntéseinek meghozatalára mégis ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt, esetében is ez a helyzet. Éppen ezért az elévülési idő ilyen mértékű meghosszabbítása a cégvezetői feladatokat vagy irányítást ellátók körében nagyon körültekintő magatartást vár el” – hívja fel a figyelmet dr. Brózmann Attila.

A perek 36 százalékát a NAV indítja

A rendelkezésre álló statisztikai adatok szerint ráadásul az ilyen perek komoly összegekről szólnak. Egyes statisztikák szerint az elindított perek 56 százalékában ugyanis 10 millió forint feletti összegre kérték a felelősség megállapítását. Az elsőfokú bíróságok pedig az eljárások kétharmadában helyt is adtak a kereseteknek. A Bán és Karika által gyűjtött adatok szerint egyébként az ilyen perek 49 százalékát a magánjogi hitelezők, 36 százalékát a Nemzeti Adó és Vámhivatal, míg 15 százalékát a szóban forgó társaság felszámolója indította.

Amennyiben az ügyvezető úgy gondolja, hogy a társaságánál közel a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet, akkor a felelősség alóli mentesülés érdekében haladéktalanul hívja össze a taggyűlést. Ezen dokumentálhatóan olyan tájékoztatást kell adni, amiből kiderül a vállalat helyzete és egyben észszerű intézkedési javaslattal is szükségszerű előállnia. Legalább ennyire hangsúlyos, hogy mindezek mellett semmilyen további intézkedést ne tegyen, amivel a hitelezői veszteségeket növelheti. Ebben az esetben a cég vezetője elkerülheti a felelősséget – derül ki az act Bán és Karika közleményéből.

(Adó Online)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

A kisgyermekes szülők érdekében indított versenyfelügyeleti eljárást a GVH

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást indított a szlovákiai EC Global SVK s.r.o. vállalkozással szemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt; a GVH gyanúja szerint a cég a weboldalán reklámozott, jellemzően kisgyermekes szülőknek ajánlott termékek esetében megtéveszti a fogyasztókat az egészségre és gyógyhatásra vonatkozó állításokkal.

2024. június 21.

Sok céget érhet kellemetlen meglepetés, mert hamarosan lejár a NIS2 regisztráció határideje

Már csak pár napja maradt belépni a nyilvántartásba azoknak a hazai vállalatoknak, amelyekre kiterjed a NIS2, vagyis a felülvizsgált uniós kibervédelmi irányelv – hívja fel a figyelmet az EY. Résen kell lenniük a konszolidált beszámolót készítő társaságok tagvállalatainak is, hiszen elég cégcsoport szinten elérni a meghatározott minimum bevételt és létszámot, hogy rájuk is vonatkozzanak a kötelezettségek. Az óvatlan szervezetek számára a mulasztás súlyos bírsággal, sőt a vezető eltiltásával is járhat.  

2024. június 21.

Tagok védelme a létesítő okirat módosítása során

A Ptk. helyes értelmezése szerint akkor is valamennyi tag egyhangú határozatára van szükség a létesítő okirat módosításához, ha a módosítás valamennyi tag jogait azonos módon hátrányosan érintené, vagy valamennyi tag helyzetét azonos módon hátrányosabbá tenné. Az „egyes tagok” kifejezés alatt egy, több, de akár valamennyi tag is értendő – a Kúria eseti döntése.