Deloitte: a felelős vállalatoké a jövő


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A vállalatok fontos szerepet játszanak számos sürgető társadalmi és gazdasági, például környezetvédelmi és munkanélküliséggel kapcsolatos probléma megoldásában, a társadalmi és környezetvédelmi kérdések kezelése az üzleti modellek részét fogja képezni – derül ki a Deloitte közép-európai CSR-vezetők körében végzett felméréséből.


A felmérést a tanácsadó cég közleménye szerint a bolgár, cseh, koszovói, lett, litván, magyar, román, szerb, szlovák és szlovén CSR-vezetők körében készítették. 

A közép-európai CSR-vezetők 84 százaléka a felmérés szerint úgy vélekedik, hogy a magánszektor fontos szerepet játszott az egyes országok társadalmi és gazdasági problémáinak megoldásában, egyharmada pedig úgy látja, hogy a felelős vállalatirányítás el fogja érni azt az érettségi szintet, ahol a társadalmi és környezetvédelmi kérdések kezelése az üzleti modellek részét fogja képezni. 

A megkérdezettek több mint háromnegyede (76 százalék) látja pozitívan a felelős vállalatirányítás alakulását a következő néhány évben. Ráadásul az Európai Unió 2017-től a legnagyobb uniós cégek számára előírja a nem pénzügyi jelentések és diverzitási jelentések készítését, így a vállalatok környezetvédelmi és társadalmi területen végzett tevékenységének és eredményeinek jelentősége a jövőben mindenképpen nőni fog – mutat rá a tanácsadó cég. 

Barsi Orsolya, a Deloitte fenntarthatóság és klímaváltozás csoportjának vezetője szerint a legsürgetőbb kihívásokat a természeti környezetre gyakorolt negatív hatások mérséklése, az oktatás támogatása és a munkanélküliség csökkentése jelentik. A válaszadók szerint ezek a területek kiemelten fontosak, és a vállalatoknak a jövőben is részt kell vállalniuk e problémák megoldásában. A közép-európai régió CSR-vezetői a jelenleginél komolyabban kívánnak fellépni a korrupció ellen.

Új szolgáltatásokkal bővült az Adó Online:
  • díjmentes cikk és szaklap értesítő
  • kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata
  • egyedi szaklap ajánlatok

A válaszadók 96 százaléka országa társadalmi és gazdasági fejlődésének legjobb esélyét abban látja, ha vállalkozásuk hozzájárul a gazdaság versenyképességének növeléséhez, 96 százalékuk szerint a CSR-programok pozitívan befolyásolják a munkaerőpiac alakulását, 91 százalékuk szerint pedig bővítik a tudásalapú gazdaságot, illetve gyarapítják a szellemi tőkét. 

A CSR-vezetők 75 százaléka szerint a fogyasztók elvárják, hogy a piacon társadalom- és környezettudatos termékek, illetve szolgáltatások közül válogathassanak. 

A társadalmi felelősségvállalás útjára lépő vállalatok ezért további növekedést, valamint egyre tudatosabb és professzionálisabb CSR-megoldásokat prognosztizálnak. A válaszadók 54 százaléka emiatt tudatosan méri CSR-programjai hatásait.

A magánszektor a CSR-programok terén kiemelt szerepet játszik, azonban szükség van az állami szféra támogatására is, a Deloitte szerint ezt bizonyíthatja az is, hogy 52 százalék hiányolja a releváns adókedvezményeket. 

Barsi Orsolya szerint a kormányok szerepe az lenne, hogy olyan szabályozást alakítsanak ki, olyan irányelveket ültessenek át a gyakorlatba, melyek például az alacsony üzemanyag-kibocsátás, az egészséges gazdasági körforgás, az energiahatékonyság, valamint a fenntartható város- és vidékfejlesztés irányába tendálnak. 

A megkérdezett CSR-vezetők szerint a leghasznosabbak a munkavállalók bevonására alkalmas módszerek, mint a szervezetek önkéntes CSR-tevékenysége és a munkavállalók számára szervezett etikai programok. A külső CSR-együttműködésekkel kapcsolatban leggyakrabban az érintettekkel folytatott párbeszédet, a társadalmi kampányokat és környezetvédelmi programokat nevezték meg.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

Mabisz: megközelítette az egymilliót a szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítással rendelkezők száma tavaly

Az üzleti alapú szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítási szerződéssel, illetve az ilyen biztosítási védelemmel rendelkezők száma elérte a 947 ezret tavaly, a biztosítás által fedezett egészségügyi ellátások költsége pedig alig 20 milliárd forintról csaknem 27 milliárd forintra nőtt egy év alatt – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) hétfőn.

2024. július 3.

Díjkorrekciók és új díjcsomagok a mobilszolgáltatások piacán

Az idei év igen jelentős átrendeződést hozott a mobilszolgáltatások piacán. Az év eleji kisebb-nagyobb mértékű roamingadatkeret-emeléseket követően március elejétől mindegyik jelentős mobilszolgáltató inflációkövető díjkorrekciót vezetett be, majd alig egy-másfél hónapon belül sorra mindhárom szolgáltató teljesen megújította az előfizetéses mobiltelefon-díjcsomagjainak kínálatát, és többségében rövidesen lezárta vagy már bejelentette, hogy lezárja a korábban előfizethető, díjkorrekcióval megemelt havi díjú tarifacsomagjait.

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)