Diszkontok diadalmenete – infografika


Immár több éve a diszkont csatorna számít a legerősebbnek a gyorsan forgó fogyasztási cikkek (FMCG) kiskereskedelmében. Részesedésének felfelé ívelő trendje tavaly sem tört meg, s elérte a 30 százalékot. Az InfoTandem infografikája.

Magyarországon 2014 óta töretlenül emelkedik a diszkontok részesedése a kereskedelmi csatornák versenyében, s 2018 óta immár ezen bolttípus tagjai dicsekedhetnek a legnagyobb súllyal, megelőzve a hipermarketeket is. 2017-ben még utóbbiak vezettek 3 százalékpontos előnnyel, 24 százalékkal, de a következő évben már a diszkontoknak együttesen 25 százalékuk volt, a hipermarketeknek pedig „csak” 23.

Azóta tovább nyílt az olló, a GfK-nak a Consumer Panel adataira épülő kutatása alapján – a háztartások költéseinek értékét az FMCG kiskereskedelmi forgalom esetében vizsgálva – a diszkontok tavaly elérték a 30 százalékot, miközben a második helyen álló hipermarketeknek be kellett érniük 19 százalékkal. Ugyanebben az összevetésben a szupermarketek 15, a különféle kisboltláncok együtt 12 százalékot képviselnek. A fennmaradó hányadon a független kisboltok (8 százalék) és a drogériák (5 százalék) osztoznak, míg az egyéb kisebb csatornáknak együttesen egytizedes a súlyuk.

A diszkontok stratégiája már nem annyira az alacsony árakra koncentrál, sokkal inkább a hatékonyságra és a gyors reagálásra. Szintén mellettük szól a jó megközelíthetőség, az egyszerű és könnyen átlátható – s így a vásárlás időigényét mérséklő – választék. A csatorna súlya tovább növekedhet; a GfK előrejelzése szerint 2024-re a háztartások teljes élelmiszer- és háztartási vegyi áru költésüknek akár a 36-38 százalékát is ezekben a boltokban költhetik majd el.

A diszkontok térnyerése egyébként nem magyar jelenség, globálisan és a környező országokban is jelentősen erősödött a részesedésük az elmúlt időszakban. A 40 százalékos rátával az éllovasok közé tartozó Németország e tekintetben éppenséggel kivételnek számít, hiszen ott 2017-ben még ennél is magasabb, 43 százalékos arányt mértek. A régióban azonban ugyanezen az időtávon szinte mindenütt érdemi erősödés mutatkozik. Magyarországon volt a legnagyobb ugrás, 9 százalékponttal; a lengyeleknél csak 7 százalékpontos bővülés történt, de már ezzel is 37 százalékig jutottak. A 27 százalék körül „stagnáló” osztrákok már mögöttünk vannak a sorban, nagyjából „egy polcon” a 26 százaléknál tartó csehekkel (ők 4 százalékpontos növekedéssel értek odáig). A szlovákok és a románok egyaránt 19 százakig jutottak, de náluk is emelkedő a trend.



Kapcsolódó cikkek

2021. június 25.

A korrupció továbbra is súlyos probléma – infografika

Az emberek 40 százaléka szerint a korrupció szintje tovább erősödött Magyarországon az elmúlt időszakban. A korrupcióban érintettek közül a parlamenti képviselők állnak az élen, a rendőrség iránt viszont erős a bizalom. Az InfoTandem infografikája.
2021. július 23.

A kereslethiány vált a fő mumussá – infografika

A munkaerőhiány rémét háttérbe szorította a pandémia, helyébe a kereslethiány lépett. A kapacitáskihasználtság javul, de még nem érte el a válság előtti szintet, s a béremelési tervek is óvatosabbá váltak. Az Infotandem infografikája.
2020. december 11.

Eltűnt a vendégéjszakák fele – infografika

A kereskedelmi szálláshelyek bevétele az idei első tíz hónapban megfeleződött a tavalyihoz képest. Különösen a külföldi vendégéjszakák száma csökkent, októberben a szállásokon töltött idő kilenctizedét jegyezték belföldiek. Az InfoTandem infografikája.
2021. május 14.

Egyre jobban pörög a lakáshitelezés – infografika

Évről évre több lakáshitelt igényel a lakosság, összegük tavaly a 900 milliárdot is meghaladta. A folyósítások több mint kétharmada használt lakások megszerzését szolgálta. Az InfoTandem infografikája.