A kereslethiány vált a fő mumussá – infografika Koronavírus


A munkaerőhiány rémét háttérbe szorította a pandémia, helyébe a kereslethiány lépett. A kapacitáskihasználtság javul, de még nem érte el a válság előtti szintet, s a béremelési tervek is óvatosabbá váltak. Az Infotandem infografikája.

A koronavírus-járványt megelőzően a legnagyobb mértékben a munkaerő- és szakemberhiány akadályozta a magyarországi vállalkozások sikeres működését: a cégek 60 százaléka 2019 végén még ezt a tényezőt jelölte meg az első számú problémaként. A pandémia azonban, mint oly sok más területen, itt is felülírta a viszonyokat: a korlátozó intézkedések nyomán már nem az új dolgozók megszerzése volt a célkeresztben, hanem sokkal inkább az, hogy az elbocsájtásokat vagy a munkaidő-csökkentéseket miként lehet minél kevésbé fájdalmasan levezényelni. Tavaly ősszel erre a gondra már a vállalkozások szűk egyharmada panaszkodott csak, s az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet adatai szerint ez az arány volt a jellemző a harmadik hullám időszakában, azaz az idén tavasszal készült konjunktúrafelméréskor is.

A legnyomasztóbb problémává eközben a kereslethiány nőtte ki magát, amely különösen a második hullám periódusában volt megterhelő: a cégek fele panaszkodott rá, szemben a korábbi egyötödös aránnyal. Azóta valamelyest, 37 százalékos említési arányig enyhült e tényező, de még így is ez számít a fő mumusnak. A második helyezett munkaerőhiány mellett a „dobogóra” felkapaszkodott továbbá – jelenleg 16 százalékos súllyal – az ellátási láncok megszakadásának problémája (főként a kereskedelmet és a feldolgozóipart sújtva), amely egy évvel ezelőtt még egyáltalán nem szerepelt az említésre méltó aggodalmak között.

A kapacitáshiány akadályozó szerepe – szintén szoros összefüggésben a járvánnyal – ugyancsak visszaszorult, ami nem meglepő, ha tudjuk, hogy az átlagos kapacitáskihasználtság a pandémia előtti 77 százalékos szintről tavaly tavaszra 66 százalékra olvadt. A visszakapaszkodás e téren is megindult, ám most áprilisban is még csak 73 százalékon állt ez az indikátor. Ágazatonként azonban eltérő a helyzet: az ipar és az építőipar immár a járványt megelőző kapacitásszinten működik, miközben a kereskedelem és az egyéb szolgáltatást végző vállalkozások jelentős mínuszban voltak még néhány hónapja is. A tevékenységüket gyakorlatilag felfüggesztő, 10 százalék alatti kapacitáskihasználású cégek aránya áprilisra elérte a 9 százalékot. Ez az arány a tíznél kevesebb emberrel dolgozó kisvállalkozások körében drámaian magasabb: 24 százalékos.

Az elszenvedett nehéz időszak a béremelési terveken is meglátszik. Az inflációhoz igazodó, legfeljebb 5 százalékos bruttó emelést a cégek 35 százaléka tervez, míg ennél magasabb növeléssel csak egyharmaduk számol – szemben a tavalyi 45 százalékkal. Leginkább az építőiparban dolgozók reménykedhetnek viszonylag magas béremelésben, ezen ágazat céges szereplőinek csaknem fele 5 százalék feletti növelésben gondolkodik. A szolgáltató vállalkozások felénél viszont arra kell felkészülniük az alkalmazottaknak, hogy munkáltatóik az idei évet a 2020-as bérekkel szeretnék kihúzni.



Kapcsolódó cikkek

2021. április 30.

A home office éve – infografika

A járvány berobbanásával, a tavalyi második negyedévben, nyolcszorosára nőtt a távmunkában dolgozók részaránya. A leginkább érintett az információ, kommunikáció ágazat, ahol tízből négyen voltak home office-ban. Az InfoTandem infografikája.
2021. június 25.

A korrupció továbbra is súlyos probléma – infografika

Az emberek 40 százaléka szerint a korrupció szintje tovább erősödött Magyarországon az elmúlt időszakban. A korrupcióban érintettek közül a parlamenti képviselők állnak az élen, a rendőrség iránt viszont erős a bizalom. Az InfoTandem infografikája.
2020. július 17.

Az élelmiszerek drágultak leginkább – infografika

Júniusban átlagosan 2,9 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban, az élelmiszerekért viszont csaknem 8 százalékkal kellett többet fizetni. Az InfoTandem infografikája.