Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Évről évre több lakáshitelt igényel a lakosság, összegük tavaly a 900 milliárdot is meghaladta. A folyósítások több mint kétharmada használt lakások megszerzését szolgálta. Az InfoTandem infografikája.
Ebben az évezredben csupán egyszer, 2008-ban volt magasabb az egy éven belül engedélyezett lakossági lakáshitelek összege, mint az elmúlt esztendőben. A Központi Statisztikai hivatal friss összesítései szerint 2020-ban 90 ezer lakáshitel-kérelmet hagytak jóvá, együttesen 918 milliárd forint értékben (utóbbi tétel 2008-ban 952 milliárdra rúgott). Az előző évhez képest a darabszám 6,7 százalékkal csökkent, ám az összeg 1,2 százalékkal emelkedett. Az egy engedélyezésre jutó átlaghitel decemberben 10,2 millió forintot tett ki.
Nem utolsósorban a családi otthonteremtési támogatás (CSOK) fokozatos kiterjesztésének köszönhető, hogy évek óta egyre feljebb kúszik az engedélyezett hiteleken belül az államilag támogatottak aránya. A szerződésszámokat tekintve ez a ráta a 2019-es 13-ról 20 százalékra módosult, értékben pedig 14-ről 16 százalékra nőtt.
Az elmúlt év folyamán 104 ezer lakáshitelt folyósítottak, összesen 916,8 milliárd forint értékben. Az együttes összeg zömét, 69 százalékát használt lakás vásárlására fordították. Új lakáshoz jutást alig 12 százalékuk szolgálta, építésre pedig még ennél is kisebb, szűk 9 százaléknyi rész jutott.
A meredeken emelkedő új folyósítások nyomán a lakáshitelek állománya 2017-től szintén emelkedő trendre váltott, s tavaly év végén néhány milliárddal túljutott a 4 ezer milliárd forintos szinten (ennél magasabbat az ezredforduló óta csak 2010-ben és 2011-ben mértek). Az összeg tizedével nagyobb a megelőző évinél, a háztartási szektor részére nyújtott hiteleknek a felét (49 százalékát) adja, s a GDP 8,4 százalékának felel meg. A teljes állományból az államilag támogatott lakáshitelek 16 százalékot hasítanak ki, a támogatás nélkülieknek súlya 84 százalék.
A folyósítók között a bankok vezetnek, részesedésük immár 58 százalékra emelkedett Az állományon belül a jelzáloghitel-intézetek súlya bő 29 százalékos, a fennmaradó hányadot a lakás-takarékpénztárak jegyezték december végén.
A lakáshitel-igénylők egyre jobb adósnak számítanak: a problémamentes hitelek aránya a 2015-ös 86 százalékról 2020-ra 97 százalék fölé nőtt. A nem teljesítő kölcsönök száma a 668 ezer darabos állományon belül az végére 16 ezerre mérséklődött.
A koronavírus-járvány miatt tavaly márciusában bevezetett törlesztési moratóriumot az év végéig a lakáshitelek 43 százalékánál, 286 ezer esetben vették igénybe. Az érintett hitelek összege 1803 milliárd forint volt, vagyis az állomány 45 százaléka. A moratóriumnak egyébként – a meg nem fizetett törlesztőrészletek, illetve a lejáró hitelek későbbre tolódó lezárása miatt – a teljes állomány bővülésében is fontos szerep jutott.
