Egy százalékot ad a GDP-hez követeléskezelés
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az ágazat a gazdaság több szektora, köztük az export és a bankszektor jobb teljesítményéhez is hozzájárult, a követeléskezelő cégek több mint 100 milliárd forinttal járultak hozzá a költségvetéshez – olvasható az Intrum és a GKI kutatásában.
A követeléskezelési szektor (beleértve a fedezetes, fedezet nélküli hitelekkel, valamint a faktorállással foglalkozó cégeket) pozitív hatással van a reálgazdaságra: a hazai követeléskezelő piac 2017 és 2020 közötti tevékenysége nélkül a magyar GDP 2020-ban 1,12 százalékkal lett volna alacsonyabb.
A járvány alatt mért számokból megállapítható, hogy a követeléskezelői szektor kontraciklikus hatással bír, azaz a cégek működése fékezi a gazdasági válságok hatását. Idén 1,2-1,4 százalék, 2022-ben pedig előrejelzések alapján 1,5 százalék lehet a szektor gazdasági hozzájárulása. A követeléskezelés mérsékli a vállalatok kockázatérzékenységét, és javítja a mérlegüket, például megakadályozza az eladósodást, a lánctartozások kialakulását.
A kutatásból kiderül az is, hogy a követeléskezelési piac a legnagyobb hatást a cégek állóeszköz-felhalmozására gyakorolta (5,76 százalékos emelkedés), azaz növelte a vállalati beruházásokat, emellett javította a bankrendszer mérlegét (3,05 százalékkal). Az már váratlanabb, hogy a tevékenység pozitív hatással volt Magyarország exportmérlegére és a háztartási fogyasztásra – utóbbi valószínűleg annak tudható be, hogy a gazdasági szereplők beruházásaival új munkahelyek is nyíltak, és növekedtek a keresetek. A GDP-n kívül a követeléskezelő cégek a közvetett hatások, valamint a befizetett adó révén hozzájárultak a magyar költségvetéshez is, 2017 és 2020 között közel 134 milliárd forinttal.
(MTI)
