Kapcsolódó termékek: Cégjogi kiadványok, Vállalati Jogtár demo
Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség egy fuvarozó vállalkozó ellen, aki 1,1 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek az útdíjak és egyéb közterhek megfizetésének kijátszásával – közölte a főügyészség szerdán.
A tájékoztatás szerint a férfi – stróman ügyvezetők közreműködésével – olyan céghálózatot hozott létre, amellyel éveken keresztül elkerülte az útdíjak, bírságok, valamint a munkabért terhelő járulékok befizetését.
A Fővárosi Főügyészség a férfival szemben különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, valamint 90 rendbeli közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vádat – írták, hozzátéve: a vádlottal szemben végrehajtandó börtönbüntetés, valamint pénzbüntetés kiszabását indítványozzák. Emellett a vádlottal szemben csaknem 250 millió forint erejéig, illetve több céggel szemben további vagyonelkobzásra is indítványt tett a főügyészség.
A vádirat lényege szerint az elkövető olyan céghálózatot alakított ki, amelyben a fuvarozáshoz használt járművek bejegyzett tulajdonosa és üzembentartója eltérő cég volt, a fuvarozási tevékenységet pedig egy tőlük független, harmadik társaság számlázta ki.
Azáltal, hogy a gépjárművek tulajdonosa és üzembentartója elvált egymástól, az üzembentartó társaságok vagyonnal nem rendelkeztek, a fuvarozási tevékenységből származó bevétel pedig a számlázó társaságoknál realizálódott, a vádlott ellehetetlenítette az útdíj és az egyéb közterhek behajtását – ismertette a főügyészség. Kiderült az is, hogy a vádlott a cégeket rendszeresen cserélte annak érdekében, hogy ne keltse fel a hatóságok figyelmét.
A strómanokkal szemben külön büntetőeljárások folynak – írták a közleményben.
(MTI)
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
