Erősebb fellendülést vár Magyarországon az OECD


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Korábban 2,6 százalékos GDP-növekedést jelzett előre 2021-re a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), majd javította idei gazdasági növekedési előrejelzését.

A párizsi székhelyű OECD félévente kiadott prognózisának legfrissebb, hétfőn publikált számában 4,6 százalékos gazdasági növekedést jelez az idei évre Magyarországon a tavalyi 5,1 százalékos GDP-csökkenés után. Az OECD prognózisa szerint a jövő évi magyar GDP-növekedés 5,0 százalékos lehet.

Az év közepétől jöhet a felpörgés

A tavaly decemberben kiadott előző féléves prognózisában az OECD még 5,7 százalékos GDP-csökkenést jelzett 2020-ra, majd szerény 2,6 százalékos növekedést az idei évre. Ezt megelőzően, a tavaly júniusban kiadott prognózisában még 8 százalékos GDP-csökkenést várt 2020-ra az OECD és 4,6 százalékos növekedést 2021-re.

A gazdasági növekedés az év közepén vehet erőteljes lendületet a mostani prognózisban megfogalmazottak alapján, köszönhetően a válság során nyújtott kormányzati támogatásoknak, valamint a lendületes iramban végrehajtott oltási programnak és az ezáltal elért magas átoltottsági aránynak, ami pozitív hatással van mind a termelés, mind a fogyasztás alakulására.

oecd

Az európai kereskedelmi partnereknél meginduló növekedés az exportkeresletet is megerősíti Magyarországon. A munkaerőpiaci helyzet is javul, de a bérek emelkedése nagyban hozzájárul az inflációs nyomás további erősödéséhez.

3,9 százalékos inflációra számítanak

A munkanélküliségi ráta a tavalyi 4,2 százalékról az idén 4,0 százalékra, jövőre pedig 3,4 százalékra csökken a mostani prognózis szerint.

A decemberi prognózisban az OECD még 5,0 százalékos munkanélküliségi rátát jelzett 2020-ra és 6,4 százalékosat az idei évre és 5,7 százalékosat 2022-re. A júliusi prognózisában 6,3 százalékos munkanélküliségi rátát jelzett az OECD 2020-ra és 4,9 százalékot 2021-re.

A fogyasztói árindex az idén és jövőre 3,9 százalékra emelkedik a tavalyi 3,3 százalékról. A maginfláció a tavalyi 3,0 százalék után az idén 3,4 százalék, jövőre pedig 3,9 százalék lehet. A lakossági fogyasztás a tavalyi 2,3 százalékos csökkenés után az idén 0,1 százalékkal csökken, jövőre pedig 5,7 százalékkal növekszik.

Az ipari termelés és az export erőteljesen fellendült 2020 második felében az OECD megállapítása szerint, és mostanra már meghaladja a válság előtti szintet. Az üzleti hangulat folyamatosan javul, bár a szolgáltatóipari ágazatok növekedését továbbra is hátráltatják a járványvédelmi korlátozások.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 22.

Nagyon meglódultak a fővárosi albérletárak, lassít a vidék

Minél kisebb a bérlemény, annál nagyobb az áremelkedés mértéke – összegezte az Otthon Centrum vezérigazgatója a fővárosi albérletpiacon lejátszódott folyamatokat. Átlagosan tíz százalékkal haladja meg az idei árszint a tavalyit, de az egyszobás lakások esetében majdnem húsz százalékos emelkedésről számolt be Kosztolánczy György. Vidéken nem szaladtak el ennyire az árak – olvasható a cég Adó Online-nak elküldött közleményében.

2024. november 22.

Zuhantak a beruházások

A beruházások volumene 2024 harmadik negyedévében a nyers adatok szerint 15,4 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest – közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. november 22.

Íme a minimálbér-emelés számokban

A 2025-ös minimálbér-emelés nyomán az ennyit keresők nettó fizetése havi 15 960 forinttal, míg a garantált bérminimumot kapóké 15 162 forinttal nő. A minimálbérre rakódó teljes közteher havi 11 160 forinttal nő; míg a garantált bérminimumra rakódó közterhek havi 10 602 forinttal forinttal emelkednek – olvasható a Niveus lapunknak küldött elemzésében.