Erősebb fellendülést vár Magyarországon az OECD


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Korábban 2,6 százalékos GDP-növekedést jelzett előre 2021-re a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), majd javította idei gazdasági növekedési előrejelzését.

A párizsi székhelyű OECD félévente kiadott prognózisának legfrissebb, hétfőn publikált számában 4,6 százalékos gazdasági növekedést jelez az idei évre Magyarországon a tavalyi 5,1 százalékos GDP-csökkenés után. Az OECD prognózisa szerint a jövő évi magyar GDP-növekedés 5,0 százalékos lehet.

Az év közepétől jöhet a felpörgés

A tavaly decemberben kiadott előző féléves prognózisában az OECD még 5,7 százalékos GDP-csökkenést jelzett 2020-ra, majd szerény 2,6 százalékos növekedést az idei évre. Ezt megelőzően, a tavaly júniusban kiadott prognózisában még 8 százalékos GDP-csökkenést várt 2020-ra az OECD és 4,6 százalékos növekedést 2021-re.

A gazdasági növekedés az év közepén vehet erőteljes lendületet a mostani prognózisban megfogalmazottak alapján, köszönhetően a válság során nyújtott kormányzati támogatásoknak, valamint a lendületes iramban végrehajtott oltási programnak és az ezáltal elért magas átoltottsági aránynak, ami pozitív hatással van mind a termelés, mind a fogyasztás alakulására.

oecd

Az európai kereskedelmi partnereknél meginduló növekedés az exportkeresletet is megerősíti Magyarországon. A munkaerőpiaci helyzet is javul, de a bérek emelkedése nagyban hozzájárul az inflációs nyomás további erősödéséhez.

3,9 százalékos inflációra számítanak

A munkanélküliségi ráta a tavalyi 4,2 százalékról az idén 4,0 százalékra, jövőre pedig 3,4 százalékra csökken a mostani prognózis szerint.

A decemberi prognózisban az OECD még 5,0 százalékos munkanélküliségi rátát jelzett 2020-ra és 6,4 százalékosat az idei évre és 5,7 százalékosat 2022-re. A júliusi prognózisában 6,3 százalékos munkanélküliségi rátát jelzett az OECD 2020-ra és 4,9 százalékot 2021-re.

A fogyasztói árindex az idén és jövőre 3,9 százalékra emelkedik a tavalyi 3,3 százalékról. A maginfláció a tavalyi 3,0 százalék után az idén 3,4 százalék, jövőre pedig 3,9 százalék lehet. A lakossági fogyasztás a tavalyi 2,3 százalékos csökkenés után az idén 0,1 százalékkal csökken, jövőre pedig 5,7 százalékkal növekszik.

Az ipari termelés és az export erőteljesen fellendült 2020 második felében az OECD megállapítása szerint, és mostanra már meghaladja a válság előtti szintet. Az üzleti hangulat folyamatosan javul, bár a szolgáltatóipari ágazatok növekedését továbbra is hátráltatják a járványvédelmi korlátozások.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.