Fenyegetések miatt egyes területeken leáll a jégkármérséklő rendszer


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jégkármérséklő rendszer több generátorkezelője halálos fenyegetést kapott, ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az érintett körzetekben leállítja a szolgáltatást – közölte a NAK pénteken.

A közlemény szerint egyre szélesebb körben terjed az a tévhit, amely szerint az országos jégkármérséklő rendszer tehető felelőssé a Kelet-Magyarországon kialakult súlyos aszályért.  A NAK jelezte, hogy feljelentést tesz a fenyegetőzők ellen.

Hangsúlyozták: tudományosan bizonyított, hogy a jégkármérséklő rendszernek semmilyen hatása sincs a csapadékmennyiségre, az kizárólag a kialakuló jégszemcsék méretét képes befolyásolni. Megjegyezték, hogy az idén januárban és februárban is rendkívül kevés csapadék hullott, holott a jégkármérséklő rendszer csak április 15-től működik.

A jelenlegi extrém aszály globális időjárási viszonyokra vezethető vissza; a rendkívüli csapadékhiány nemcsak hazánkban, hanem Európa számos más országában – ott is, ahol nem működik jégkármérséklés – okoz problémát – hívta fel a figyelmet a NAK.

A jégkármérséklő rendszerrel a NAK számításai szerint évi több tízmilliárd forint kár előzhető meg. Az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű rendszer, azaz 2017-ben, 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók. Ezzel szemben 2021-ben 39 ezer hektár érintettségéről számoltak be – ismertette a kamara közleményében.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2007. június 5.

Eddig 100 milliárdba van az aszály és a fagy

A Magyar Agrárkamara felmérése szerint az idén tavasszal mintegy 250 ezer hektárnyi termőterületen összesen 100 milliárd forint kárt okozott az aszály és a fagy – mondta az MTI-nek Ebele Ferenc, a köztestület főtitkára Budapesten.
2016. március 18.

A tehenek gázkibocsátása is adózik

Az emberiség néhány ezer éves történelme során jelentős változásokat idézett elő a környezetében. Alapvető célunk az, hogy ezek a hatások ne eredményezzenek számunkra végzetes körülményeket, modern kifejezéssel: törekednünk kell a fenntarthatóságra. Ennek érdekében széles körű összefogásra van szükség, de a célok elérésében az adók megfelelő alkalmazása is eredményes lehet. Furcsaságok persze ezen a területen is előfordulnak, az olyan adófajták, mint az esővíz-adó vagy a tehénszellentés adója minimum magyarázatra szorulnak.