Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A járvány a lakásvásárlás eddig ismert legfontosabb szempontjait is felülírhatja, a választáskor mostantól döntő lehet, hogy az új ingatlan beosztása mennyire támogatja az otthoni munkavégzést. A kényszer-értékesítések az ingatlanárakra negatívan hatnak, de ilyen egyelőre nem érzékelhető, ugyanakkor idén már kevesebb új lakás épül, derült ki az Otthon Centrum piaci elemzéséből.
Az új technológiák elterjedése miatt sokkal több dolog lesz a jövőben megoldható online. Az Otthon Centrum ingatlanpiaci tanulmánya szerint a legkönnyebben az ingatlanmutatások első körét váltja ki az online formátum. A 3D-s videók rohamos terjedése lehetővé teszi, hogy a vevő fizikai jelenléte nélkül is képes leszűkíteni a kiválasztandó ingatlanok körét. A banki ügyletek intézésénél is előtérbe kerül az online tér fontossága, ahogy az ingatlanközvetítő és az ügyfél között is a korábbinál hangsúlyosabbá válik az online kommunikáció.
A piac már a koronavírus-járvány kirobbanása előtt is a változások korát élte, a 2014 és 2018 közötti felívelési időszaka után tavaly megtorpant, és az adásvételek száma csökkent. Ez már önmagában jelezte, hogy vége az ingatlanpiaci aranykornak, amit a világjárvány felgyorsított.
„Az árak növekedésének üteme fokozatosan csökkent 2017-től, de még 2020 első negyedévében is az egy évvel korábbihoz képest magasabb átlagárak voltak az irányadóak. A stagnálás vagy nagyon enyhe árcsökkenés csak 2019 utolsó negyedévéhez képest volt tapasztalható” – összegezte az Otthon Centrum kimutatásait Soóki-Tóth Gábor. Az elemzési vezető elmondta, a március utolsó hetétől bevezetett vészhelyzeti intézkedések hatását jelentősen megérezte az ingatlanpiac, ám az utóbbi hetekben határozott mozgás érzékelhető, a vevők fokozatosan kezdenek visszatérni, és a kivárást választók érdeklődése is megnőtt.
Ez is erősíti az optimista forgatókönyv valószínűségét: a kormányzat által bejelentett lazítások arra mutatnak, hogy fokozatosan újraindulhat az élet, ha így lesz, akkor a gazdaság már a harmadik negyedévtől visszatérhet a megszokott dinamikájához, 2021-re pedig teljesen regenerálódhat. „A gazdaságot az idei második félévre halasztott utólagos fogyasztás kompenzálhatja, és ez az ingatlanpiacra is érvényes” – folytatta Soóki-Tóth Gábor, ám megjegyezte: létezik ennél sokkal pesszimistább forgatókönyv is. Eszerint újabb, a korábbinál brutálisabb fertőzéshullámmal, kezelhetetlen mennyiségű megbetegedéssel, a vakcina kutatások elhúzódásával kell számolni, ami akár évekig tartó mély recessziót okoz. A két forgatókönyv szélsősége helyett várhatóan lassú normalizálódás jön, vélelmezte az Otthon Centrum elemzési vezetője.
A tipikusan lakásvásárlást indukáló események – mint az önálló lakhatás megteremtésének igénye, a családalapítás, a válás, a háztartás élethelyzetében történő változás – mellett egyre nagyobb szerepet kap az otthoni munkavégzés igénye. Vagyis, hogy egy jól elszeparálható része is legyen az ingatlannak, ahol lehetséges a napi munkafolyamatok otthoni elvégzése.
„Ez az igény, illetve a távmunka térnyerése csökkentheti az adminisztratív munkakörökben dolgozók városba költözési kényszerét, ami mérsékli a főváros dominanciáját. Ez az adásvételek számának alakulásában már korábban is ismert folyamat volt: a növekvő tranzakciószám ellenére csökkent a főváros aránya” – ismertette a trendeket Soóki-Tóth Gábor. Vidéken a nagyvárosokból az agglomerációs övezetekbe és a kisebb városok felé mozdult a piac, amire ráerősíthet az otthoni munkavégzés. „A lakásvásárlók körében a jövőben már az is szempont lesz, hogy a lakás alaprajzi elrendezése, mennyire támogatja az otthoni munkavégzés lehetőségét” – állapította meg a szakember.
Az új építésű ingatlanok iránti kereslet eleve kisebb 2020-ban, ezt jelzi a projekt- és lakásszámok csökkenése, ám ez a gazdasági visszaesés hatására ez még nagyobb lehet.
A hitelmoratórium átmenetileg segít, de aki nem talál a korábbi jövedelmének megfelelő új munkahelyet, vagy elveszítette vállalkozását, kényszer-értékesítővé válik, ami az ingatlanárakra negatívan hat. Egyelőre azonban ilyen hatás nem érzékelhető a piacon, állapította meg Soóki-Tóth Gábor.
Amennyiben a járvány elhúzódása a jelenleginél drasztikusabb keresletcsökkenéssel párosul, akkor a befektetők értékvesztéssel számolhatnak, ámbátor megjegyzendő: 2014 óta jelentős értéknövekedést könyvelhettek el – szögezte le a szakember.
Az ingatlanpiac kilábalását segítő intézkedésekről szólva az elemzési vezető kiemelte, hogy a lehető legfontosabb feladat a munkahelyek, a lakosság jövedelmi bizonytalanságainak megszüntetése, a kieső jövedelmek és a megszűnő munkalehetőségek pótlása, valamint a cégek működőképességének – regenerálódási képességének fenntartása.
