Kapcsolódó termékek: Cégjogi kiadványok, Vállalati Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Húsz hónapos mélypontjunkra kerültek a fogyasztói várakozások, a vállalkozások viszont optimisták.
A GKI által az EU támogatásával végzett felmérés szerint az üzleti várakozások idei csúcsukra kerültek, míg a fogyasztói várakozások idei, sőt húsz hónapos mélypontjukra.
A konjunktúraindex a májusi mínusz 3,1 pontról mínusz 3,2 pontra romlott. Az üzleti bizalmi index 3,7-ről 5,1 pontra javult, a fogyasztói bizalmi index pedig mínusz 22,6-ról mínusz 27,0 pontra süllyedt júniusban.
Az üzleti szférán belül – a májusban nagyon derűlátóvá vált szolgáltató cégek kivételével – minden ágazat érezhetően optimistább lett. Az építőipar kivételével mindenhol valamivel több volt a javulásra, mint a romlásra számító vállalat.
Nagykommentár a cégtörvényhez |
|---|
|
A szerzők gazdasági és cégügyekkel foglalkozó bírák, akik a joggyakorlat szemszögéből, a módosításokat objektíven, de kritikusan szemlélve segítik a jogalkalmazókat a gazdasági jog értelmezésében. |
Az iparban a májusi pesszimizmust júniusban derűlátás követte. Kedvezőbb lett az elmúlt időszaki és a várható termelés megítélése, s jelentősen javult a rendelésállományról, ezen belül az exportrendelésekről alkotott vélemény. A készleteket viszont magasabbnak érezték a válaszolók.
Az építőipari bizalmi index júniusban jelentősen emelkedett, értéke lényegében visszatért az év eleji szintre. Az előző háromhavi termelés megítélése némileg, a rendelésállomány értékelése számottevően javult.
A kereskedelmi bizalmi index júniusban a májusi csökkenésnél kisebb mértékben nőtt, így továbbra is bennmaradt a több mint másfél évet jellemző viszonylag keskeny sávban. Az eladási pozíció és a rendelések megítélése nem változott, a készletszintet viszont lényegesen kisebbnek minősítették a nyilatkozók.
A szolgáltatói bizalmi index júniusban korrigálta az előző havi emelkedését. Rosszabb lett az üzletmenet, az előző negyedévi és a várható forgalom megítélése is.
A foglalkoztatási hajlandóság a kereskedelemben nem romlott tovább, az ipari és építőipari vállalkozásoknál javult, a szolgáltató cégeknél viszont csökkent. A lakosság munkanélküliségtől való félelme nőtt.
Az áremelési szándék az iparban és a szolgáltatók körében erősödött. Az építőiparban a túlnyomó többség változatlan árakra számít. A kereskedelmi cégek körében csökkent az áremelést tervezők aránya, miközben az árnövelés átlagos mértéke nem változott. A fogyasztók inflációs várakozása viszont erősödött.
A magyar gazdaság perspektívájának megítélése hónapok óta romlik, s ez az ipari és szolgáltató cégek kivételével júniusban is folytatódott.
A GKI fogyasztói bizalmi index júniusban a májusi emelkedésnél nagyobb mértékben esett. A lakosság saját pénzügyi helyzetének következő egy évét és a következő egy évben várható megtakarítási képességét egyaránt rosszabbnak ítélte, mint az előző hónapban. Az emberek a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek jelenlegi vásárlási feltételeit változatlannak, a következő egy évre vonatkozót viszont jelentősen romlónak érzékelték.
(MTI)
Az üzleti alapú szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítási szerződéssel, illetve az ilyen biztosítási védelemmel rendelkezők száma elérte a 947 ezret tavaly, a biztosítás által fedezett egészségügyi ellátások költsége pedig alig 20 milliárd forintról csaknem 27 milliárd forintra nőtt egy év alatt – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) hétfőn.
Az idei év igen jelentős átrendeződést hozott a mobilszolgáltatások piacán. Az év eleji kisebb-nagyobb mértékű roamingadatkeret-emeléseket követően március elejétől mindegyik jelentős mobilszolgáltató inflációkövető díjkorrekciót vezetett be, majd alig egy-másfél hónapon belül sorra mindhárom szolgáltató teljesen megújította az előfizetéses mobiltelefon-díjcsomagjainak kínálatát, és többségében rövidesen lezárta vagy már bejelentette, hogy lezárja a korábban előfizethető, díjkorrekcióval megemelt havi díjú tarifacsomagjait.
Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
