Gyorsulóban az infláció – infografika

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Novemberig 2,8 százalékkal nőttek az árak, 2019-ben pedig 3,5 százalékos infláció várható. Ennél magasabb éves rátát utoljára hét éve mértek. Az InfoTandem infografikája.

Szép lassan elkezdett ismét felkelé kapaszkodni a magyarországi inflációs ráta. Pontosabban, nem is olyan lassan. A 2018-as évről egyelőre az első tizenegy hónapra vonatkozóan van KSH-adat, amely azt mutatja, hogy a fogyasztói árak ebben a periódusban 2,8 százalékkal haladták meg az előző esztendő hasonló időszakának szintjét. Ugyanez 2017-ben még 2,4 százalék volt, egy évvel azelőtt pedig mindössze 0,3 százalék. És akkor még nem beszéltünk 2014-ről és 2015-ről, amikor egyenesen negatív inflációs rátákat mértek január–novemberben.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése szerint az infláció – amely 2016 szeptembere óta gyorsulva emelkedik – egyebek mellett az élénkülő hazai kereslet, a növekvő bérköltségek, a világpiaci olajáremelkedés és a forintgyengülés következménye. A GKI a 2018-as rátát 2,9 százalékra várja, s az idén további emelkedést valószínűsít, egészen 3,5 százalékig. A Kopint-Tárki prognózisában szintén 3,5 százalék szerepel 2019-re. Ennél magasabb éves rátát (5,7 százalékot) utoljára 2012-ben regisztráltak.

Visszatérve a tavalyi első tizenegy hónaphoz, a főbb árufőcsoportok közül novemberig legnagyobb mértékben a szeszes italok és dohányáruk drágultak, méghozzá együttesen 5,6 százalékkal. Előbbieknél 3,1, utóbbiaknál (főként a jövedéki adó több lépcsőben végrehajtott emelése következtében) 8,2 százalék volt a ráta. Átlag felett nőttek az élelmiszerárak is, a 4,1 százalékos mutató összetevői között azonban igen nagy volt a szórás. Tojásért például 15, friss zöldségért pedig 13 százalékkal kellett többet adni, mint egy évvel korábban, s a kenyér ára is feljebb ment 5 százalékkal. Ugyanakkor a sertéshús csak 0,4 százalékkal drágult, míg a cukor – főként az uniós többlettermelés miatt – 19 százalékkal olcsóbb lett.

A háztartási energia és a szolgáltatások díjai viszonylag szolidan, átlagosan 1,4–1,5 százalékkal emelkedtek. Utóbbiaknál a felfelé kilógó tételek között a belföldi üdülés 7,9 százaléka említhető, miközben például a telefon- és internethasználatért 5,7 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, mint a bázisidőszakban. A ruházkodási cikkek mutatója plusz 0,5, a tartós fogyasztási cikkeké mínusz 0,5 százalék volt. A fogyasztásban viszonylag nagy súlyt képviselő járműüzemanyagok 8,5 százalékkal drágultak, a gyógyszerekért, gyógyárukért pedig 2,5 százalékkal kellett többet fizetni.