Így forintosítják a devizahiteleket


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A devizahitelek forintosítása a Kúria döntésének időpontja óta eltelt időszak átlagárfolyamán, vagy a 2014. november 7-én jegyzett napi MNB-árfolyamon történik majd, a két érték közül a devizahiteles számára kedvezőbb árfolyamot köteles a bank alkalmazni – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.


Az Országgyűlés kedden a kormány javaslatára elfogadta azt a törvénymódosítást, amely a jövő év elejétől automatikusan forintosítja a deviza, vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződéseket.

A képviselők 116 igen szavazattal, 38 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett hagyták jóvá Trócsányi László igazságügyi miniszternek az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló javaslatát.

A forintra átváltott hitelek referenciakamathoz, a három hónapos budapesti bankközi kamatlábhoz (BUBOR) kötött hitelek lesznek, vagyis nem fix kamatozásúak. A parlament határozata alapján a kamatfelár a hitelfelvételkor alkalmazott eredeti értékre változik vissza, amely azonban nem lehet kevesebb, mint 1 százalék és nem haladhatja meg lakáscélú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés esetén az 4,5 százalékot, nem lakáscélúnál pedig a 6,5 százalékot.

Az átváltási árfolyamot a június 16. és november 7. közötti jegybanki devizaárfolyam átlaga, vagy az MNB november 7-én jegyzett hivatalos devizaárfolyama közül választják ki az adósoknak kedvezőbbet választva. Ez alapján a svájci frank esetében 256,47 forintos, az eurónál 308,97 forintos, a japán jennél pedig 2,163 forintos árfolyammal számolhatnak az érintettek.

A forintra átváltás a tőketartozáson kívül kiterjed a kamatra, költségre és díjra is. 

Az érintett adósok négy feltétellel kérhetnek felmentést a forintosítás alól. Így tehetnek például azok, akiknek szerződése 2020 végéig lejár, illetve akiknél a forintra váltás után esedékes induló kamat meghaladja az eredetileg számítható kamatot. Emellett azok is kérhetik mellőzésüket, akiknek rendszeres jövedelme van a hitellel megegyező devizában, vagy akik a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató alapján jogosultak adott devizaalapú kölcsönt felvenni.     

A most elfogadott változtatást beterjesztő igazságügyi miniszter korábban azt mondta, a kabinet betartja, amit ígért: a devizahitelesek törlesztőrészletei a bankok elszámoltatásának köszönhetően 25-30 százalékkal csökkennek. Beszélt arról is, a közel piaci árfolyamon történő forintosításkor a kormány kezét az Alkotmánybíróság (Ab) egy határozata és a Kúria egy jogegységi döntése is kötötte, és ha nem ilyen árfolyamon javasolták volna a forintosítást, akkor fennállt volna a veszélye annak, hogy nemzetközi jogi fórumokon a magyar állam pert veszít a bankokkal szemben.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azzal számol, hogy a több mint 400 ezer jelzálogalapú devizahiteles döntő többsége a forintosítás mellett dönt, így megszabadul a változó árfolyam kockázatától. A jegybank júniusi adatai alapján az összes deviza alapú lakossági jelzáloghitel értékének mintegy 35 százaléka jár le öt éven belül. 

(MTI)

Felidézik: az NGM megállapodást írt alá a Magyar Bankszövetséggel a fogyasztói (deviza alapú és deviza) jelzáloghitelek forintosításánál felmerülő kérdésekről. A megállapodás törvényi átvezetését, parlamenti képviseletét a kormány a fair bankokról szóló jogszabállyal együtt külön törvényben  fogja végrehajtani.

A tájékoztatás szerint a forintosítás zökkenőmentes lebonyolításához szükséges deviza mennyiséget a Magyar Nemzeti Bank (MNB) teljes egészében biztosítja.

A kormány bízik abban, hogy a devizahitelek kivezetését követően a bankok minden energiájukat és rendelkezésre álló forrásaikat a magyar gazdasági szereplők hitelezésére, a gazdaság növekedésének további előmozdítására fogják fordítani – írta a minisztérium. Utaltak arra is, hogy a magyar gazdaság 2014-ben a bankok gyenge hitel aktivitása mellett tudott több mint 3 százalékos növekedést produkálni.

Bírósági Döntések Tára

A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni.

További információ és megrendelés >>

Mint írták, a kormány korábbi döntésének megfelelően folyik a bankok elszámoltatása és a devizahitelek forintosítása. Utaltak arra, hogy a kabinet három lépésben kívánja kivezetni a devizahiteleket a piacról: elsőként a Kúria döntése után rögzítette az elszámoltatás módját, ezt követően a bankok elszámolnak az ügyfelekkel, majd harmadik lépésben megtörténik a devizahitelek kivezetése a piacról.

Azt írták, a kormány a devizahiteles problémakör rendezésénél a Kúria döntésének messzemenő figyelembevételével járt el, biztosítva a folyamat teljes jogszerűségét, ezért a forintosításra is a Kúria döntésének alapul vételével kerülhet sor.

A devizahitelesek érdekeinek védelméhez és a forint árfolyamának megóvásához szükséges megállapodásokat a kormány, a Nemzeti Bank és a Bankszövetség megkötötte. Ennek keretében az NGM megállapodást írt alá a Magyar Bankszövetséggel a fogyasztói (deviza alapú és deviza) jelzáloghitelek forintosításánál felmerülő kérdésekről.

A megállapodásban  a felek egyetértettek abban, hogy a lakossági deviza alapú és deviza jelzáloghitelek kivezetése össztársadalmi érdek. A lakossági hitelek devizaárfolyam-kockázatának megszüntetése elsődlegesen az adósok számára fontos, azonban a magyar bankrendszer hosszú távú, stabil működéséhez is nélkülözhetetlen – írták.

Közölték, a bankok elszámoltatásának eredményeként az adósok terhei átlagosan 25-30 százalékkal mérséklődnek. Annak érdekében, hogy az így megszerzett előnyt a kormány megvédje és a jövőben se jelentsen kockázatot a külföldi fizetőeszköz árfolyamváltozása a devizahiteleket forintosítani szükséges.
(Az MNB honlapján található információ szerint november 7-én az euró árfolyama 308,97, a svájci franké 256,60, a japán jené pedig 2,163 forint volt.)

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. február 26.

Árfolyam az áfában (III. rész)

A cikksorozat ezen részében a harmadik államból importált termék távértékesítése, valamint a Közösségen belüli távértékesítés és távolról is nyújtható szolgáltatás tekintetében meghatározott értékhatár forintosítási szabályairól lesz szó.

2024. február 23.

Energiahatékonysági beruházások adókedvezménye – még nem késő élni vele

Az energiahatékonysági beruházásokkal összefüggő adókedvezmények rendszere jelentősen átalakult tavaly év végén és ez nehéz helyzetbe hozza a cégeket. Egyúttal fontos hangsúlyozni, hogy a folyamatban lévő beruházások esetén még nem késő élni az adókedvezmény adta lehetőséggel – olvasható a Niveus Consulting Group közleméényében.