Intrum: rövid fizetési határidőt szabnak a magyar cégek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Rendkívül rövid fizetési határidőket szabnak a magyar vállalatok, emiatt sok egyéni ügyfél kénytelen halasztást kérni – derült ki a követeléskezelő Intrum 29 országra kiterjedő Európai Fizetési Jelentés című reprezentatív kutatásából.

A közlemény szerint Magyarországon a vállalatok átlagosan csak 11 nap fizetési határidőt adnak lakossági ügyfeleiknek. Vállalati ügyfelek számára 24 nap, a közszféra intézményeinek adott átlagos türelmi idő pedig 31 nap.

Az uniós átlag ennél jelentősen magasabb, különösen a magánszemélyek esetén, ők átlagosan 21 napot kapnak a fizetésre, míg a vállalati ügyfelek 34, a közintézmények 33 napot – írták.

A lakossági ügyfeleknek egyre rövidebb fizetési határidőket szabnak meg a magyar vállalatok: 2016-ban még 16 nap volt az átlagos fizetési határidő, 2017-ben azonban már csak 14, 2018-ban és 2019-ben pedig alig 11 nap.

Hosszabbodtak ugyanakkor a vállalati ügyfeleknek és a közintézményeknek adott határidők: előbbi 2016-ban még 20, utóbbi 22 nap volt átlagosan.

A felmérés szerint Magyarországon a késedelmes követelések sem csúsznak túl sokáig: a követelések nagy része 30 napnál nem régebbi. A több mint egy hónapon át csúszó tartozások aránya Magyarországon 22 százalék, kisebb, mint a 35 százalékos európai átlag.

A megszabott határidők rövidülése összefügg azzal, hogy az elmúlt években javult a fogyasztók fizetési morálja, 2016 óta csaknem a felére csökkent a teljesítés és a tényleges fizetés között eltelt idő – mondta a közlemény szerint Deszpot Károly, az Intrum értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója. Hozzátette: az elmúlt időszakban tapasztalható, 4 százalék feletti GDP-növekedés tükrében érthető, hogy a lakosságnak és a vállalatoknak kevesebb gondot okoz a késedelmes fizetés.

A jelentésben kiemelik, hogy az erős gazdasági növekedés miatt a vállalatok eredményét még kevéssé befolyásolja a késedelmes fizetés. Később, egy kevésbé erős konjunktúrában azonban kihívást jelenthet a cégek számára, hogy maguk kezeljék a kintlévőségeiket.

Az Intrum évente elkészíti a European Payment Report című jelentését, amelyhez 29 európai országban 11 856 vállalattól gyűjtött adatokat pénzügyi működésüket illetően 2019. január 31. és április 5. között. A Magyarországra vonatkozó országspecifikus eredmények 445 helyi vállalattól származó adatokon alapulnak.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

Mabisz: megközelítette az egymilliót a szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítással rendelkezők száma tavaly

Az üzleti alapú szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítási szerződéssel, illetve az ilyen biztosítási védelemmel rendelkezők száma elérte a 947 ezret tavaly, a biztosítás által fedezett egészségügyi ellátások költsége pedig alig 20 milliárd forintról csaknem 27 milliárd forintra nőtt egy év alatt – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) hétfőn.

2024. július 3.

Díjkorrekciók és új díjcsomagok a mobilszolgáltatások piacán

Az idei év igen jelentős átrendeződést hozott a mobilszolgáltatások piacán. Az év eleji kisebb-nagyobb mértékű roamingadatkeret-emeléseket követően március elejétől mindegyik jelentős mobilszolgáltató inflációkövető díjkorrekciót vezetett be, majd alig egy-másfél hónapon belül sorra mindhárom szolgáltató teljesen megújította az előfizetéses mobiltelefon-díjcsomagjainak kínálatát, és többségében rövidesen lezárta vagy már bejelentette, hogy lezárja a korábban előfizethető, díjkorrekcióval megemelt havi díjú tarifacsomagjait.

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)