Kedvezményesen megúszhatók a tagi kölcsön trükkök

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Újabb lehetőséget kínál a kormány a vállalkozásoknak a fiktív tagi hitelek felszámolására: a november végén megszavazott jövő évi adó- és járulékcsomag egyik átmeneti rendelkezése szerint a 2008-ban elengedett tagi kölcsön után kisebb adót kell fizetni, mint általában, és az adózók mentesülnek az ajándékozási illeték alól is.

A tagi kölcsönök sok vállalkozásnak okoznak régóta komoly dilemmát. Sokszor ugyanis a cégvezetők úgy igyekeznek minimalizálni a fizetendő adó mértékét, hogy nem bocsátanak ki számlákat, vagyis papíron leszorítják a bevételek mértékét. Ha azonban emellett a vállalkozás jelentős költséget tud kimutatni, akkor valamiből fedezni kell a papíron legalábbis mindenképpen létező veszteséget. Erre tökéletes eszköz a tagi kölcsön, vagyis amikor a cég egyik magánszemély tulajdonosa vagy részvényese a saját tőkéjéből finanszírozza a vállalkozás kasszájában mutatkozó mínuszokat. E hitelek mértéke sokszor több millió vagy százmillió forint is lehet.
Mindez nem kerülte el az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) figyelmét sem. A revizorok az utóbbi években számos vizsgálatot indítottak a mértéken felüli tagi hitelek alapján.

A tagi kölcsönnek ugyanis mind a cégek könyvelésében, mind az adóbevallásokban nyoma van, így az APEH könnyen kezdeményezhet vagyonosodási vizsgálatot az elvileg jelentős kölcsönöket nyújtani képes magánszemélyeknél. Főleg, ha az szja-bevallása alapján igencsak kétséges, honnan is származik a cégébe „pumpált” komoly öszszeg. Ha pedig kiderül, hogy a magánszemély nem rendelkezett a tagi kölcsön nyújtásához szükséges adózott jövedelemmel, a különböző bírságok és pótlékok mértéke elérheti akár a hitelöszszeg értékét is.

Mindez igen vonzóvá teheti a kormány „ajánlatát”, mely szerint a rendes 25 százalék helyett most 10 százalékos osztalékadó mellett vehetik ki a tulajdonosok a valós vagy csak papíron létező eredményt a cégükből. Ennek feltétele, hogy a magánszemély még az idén elengedje a vállalkozásának kölcsönadott tagi hitelét. A törvény nem ad túl sok időt a hezitálásra, lévén, hogy a szabályozás 2008. december 9-én lépett életbe.

A kedvezmény igénybevételéhez először ki kell számítani, hogy az osztalékot felvevő tagra a 2008-as eredmény terhére megállapított osztaléknak az elengedett tagi kölcsön összegével egyező részéből mekkora hányad jut. Az így kapott öszszegre vonatkozik a százalékos adómérték. A magánszemélynek lehetősége van arra, hogy az adót a kifizetőtől kapott igazolás alapján az igazolás kiállítása napjának negyedévét követő hónap 12-ig befizesse, ám az is járható út, hogy az adót a kifizető vonja le, vallja be és fizeti meg. A kedvezményes adót ugyanakkor a magánszemély a bevallásában köteles a „normális” adótól és annak alapjától megkülönböztetni. Jó hír lehet az is, hogy az ügylet kapcsán vagyongyarapodás nem vélelmezhető, vagyis az APEH az elengedett hitelre való hivatkozással nem kezdeményezhet vagyonosodási vizsgálatot az adózónál.

Hasonló lehetőséget – eredménytartalék kifizetése vagy tagi kölcsön elengedése esetén 10 százalékos adókulcsot – a kormány 2006 végén is kínált az adózóknak. Akkor 24 ezer magánszemély összesen 11 milliárd forintnyi adót vallott be ezen a jogcímen.

Forrás: Világgazdaság

---