Kinek és mikor kell élelmiszerlánc-felügyeleti díjat fizetni?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat május 31-ig kell bevallaniuk az érintetteknek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) részére; a díjat két egyenlő részletben kell befizetni július 31-ig és a következő év január 31-ig. Az eltérő üzleti évet alkalmazó vállalkozásoknak a bevallási határidőig lezárt üzleti év alapján kell bevallaniuk. Létezik egyszerűsített bevallás és átalánydíj mikrovállalkozásoknak, és a mentesülők köre is igen tág.

A NÉBIH emlékeztet: az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény alapján az élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó tevékenységet végző személyeknek és vállalkozásoknak 2012-től élelmiszerlánc-felügyeleti díjat kell fizetniük. A bevallást elektronikus úton kell teljesíteni, amelynek használatához a bevallásra kötelezett vagy annak meghatalmazottja részéről ügyfélkapus regisztráció szükséges. A díjat a NÉBIH részére átutalással kell megfizetni. A bevallási vagy fizetési kötelezettség elmulasztása vagy késedelme esetén a hatóság mulasztási bírságot, illetve késedelmi pótlékot szabhat ki, amelynek legmagasabb összege ötszáz millió forint.

A felügyeleti díj alá tartozó tevékenységnek minősül egyebek között az élelmiszer-termelési, tenyésztési, vagy kísérleti célból tartott állatok, emellett élelmiszer-, vagy takarmány-termelési célból termesztett növény, vetőmag, növényi termék, illetve a szaporító és ültetési anyag, ezenkívül állatgyógyászati készítmény és állatgyógyászati termék előállítása vagy forgalmazása. Díjköteles a növényvédő-szer, termésnövelő anyag előállítása vagy forgalmazása és az állati eredetű melléktermék kezelése, felhasználása, szállítása vagy az ezekből származó termék forgalomba hozatala is.

A díj mértéke jellemzően az érintett tevékenységből származó előző évi nettó árbevétel illetve magánszemély esetén a jövedelem 0,1 százaléka. A díjalapból levonható a jövedéki adó, illetve a népegészségügyi termékadó összege kizárólag annál a vállalkozásnál, amely azokat befizette.

A NÉBIH kiemeli, hogy a díj alapja nem a teljes tevékenységből származó, hanem kizárólag a díjköteles tevékenységekből származó árbevétel, illetve jövedelem, vagyis amelyekre az élelmiszerlánc-felügyelet kiterjed.

Könnyítést tartalmaz a törvény a termelői szerveződés, vagy a tagjai által alapított vállalkozáson keresztül történő értékesítés esetére, amikor a bevétel után számítandó felügyeleti díjat maga a termelői szerveződés vagy vállalkozás is megfizetheti akkor, ha a fizetési kötelezettséget a szerveződés vagy vállalkozás szerződésben átvállalta.

Egyszerűsített bevallás és százalékos díj helyetti átalánydíj vonatkozik a kizárólag végső fogyasztó számára értékesítő mikro-vállalkozásokra, amelyek évi húszezer forint összegű felügyeleti díjat kötelesek fizetni, továbbá kisvállalkozásokra is, amelyek évi hétszázezer forint díj mellett az egyszerűsített bevallást választhatják.

Mentesülnek a felügyeleti díj bevallása és megfizetése alól a mezőgazdasági kistermelők, vagyis azok az őstermelők, akinek az e tevékenységéből az adóévben megszerzett bevétele a 8 millió forintot nem haladja meg.

---