Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A magyarországi vezérigazgató kétharmada gyorsuló gazdasági növekedéssel számol az idén – hazai viszonylatban és globálisan egyaránt. Ugyanakkor négyötödük továbbra is tart az egészségügyi vészhelyzetektől. Az InfoTandem infografikája.
Immár egy évtizede kérdezik meg minden év elején a PwC Magyarország szakemberei a hazai vállalatok vezérigazgatóit a saját cégük, a magyar gazdaság, illetve a világgazdaság kilátásairól, de még sohasem tapasztaltak olyan mértékű optimizmust, mint most. A meginterjúvolt 240 cégvezető kétharmada várja azt, hogy a hazai és a nemzetközi gazdaság is gyorsulni fog 2021-ben. Ez hatalmas változás a tavalyi helyzethez képest, amikor az itthoni kilátásokról csupán 19 százalékuk, a globális növekedést illetően pedig mindössze 9 százalékuk nyilatkozott hasonlóan. Ugyancsak rekordérték a felmérés történetében, hogy csupán egytizedük vár stagnálást az idei évre (országos és globális szinten is). Mindez arra utal, hogy a vezérigazgatók úgy érzik, belátható időn belül túljutunk a vírusválságon, s a pandémia miatti sokk után gyors és látványos visszapattanás következik a gazdaságban.
Ami a saját cégük kilátásait illeti, ott csak azért nem ilyen feltűnő az optimizmus erősödése, mert e téren tavaly sem omlott össze a bizakodás: 2020-ban és az idén is a cégvezetők négyötöde vélte úgy, hogy vállalatuk bevétele növekedni fog a következő 12 hónapban. Ahol a javulás mégis megfogható, azok a 3 éves kilátások: ekkora horizonton a pozitív várakozások a nyilatkozók 90 százalékát jellemzik, amire utoljára 2017-ben volt példa. Szintén az erősödő bizakodást igazolja, hogy az idén minden második cég létszámnövekedést tervez (tavaly ez visszacsúszott 43 százalékra).
A felfokozott növekedési várakozások persze nem jelentik azt, hogy a vezérigazgatók ne látnának aggodalomra okot adó tényezőket maguk körül. Aligha meglepő, hogy az elsőszámú rizikófaktorrá a pandémia lépett elő: 82 százalék gondolja úgy, hogy az egészségügyi vészhelyzetek veszélyeztethetik cégük növekedését, működését (tavaly év elején ez a faktor meg sem jelent még a kockázati listában). A további meghatározó tényezők már korábban is a listavezetők közé tartoztak. A szakemberhiány most 77 százalékukat aggasztja (tavaly ez még a négyötödös arányt is meghaladta), de 70 százalék fölötti az árfolyamingadozástól és a bizonytalan gazdasági növekedéstől tartók aránya is. Szintén sokakat foglalkoztat a kiberfenyegetettség (69 százalék), a túlszabályozottság (67 százalék) és a populizmus (61 százalék).
Beszédes az is, hogy mely tényezőknél súlyosbodtak leginkább az aggodalmak az elmúlt egy év során: a növekvő adóterhek, a válsághelyzetekre való felkészültség, a munkaerő romló egészségügyi állapota és a félrevezető tájékoztatás mind olyan veszélyforrások, amelyeknél 24–29 százalékponttal nőtt az aggódók részaránya.
A cégvezetők növekedési tervei között továbbra is a működési hatékonyság javítása áll az élen, ezt követi az új szolgáltatás vagy termék piacra dobása, illetve az organikus növekedés terve. A vezérigazgatók 78 százaléka számol azzal, hogy az eddiginél többet költ majd digitális transzformációra, 77 százalék pedig költséghatékonysági kezdeményezésekbe invesztálna.
