Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Drasztikusan romlottak a sportipar globális növekedési kilátásai a pandémia következtében, ugyanakkor a régiók többségében csak lassulást várnak, tényleges visszaeséstől nem tartanak. Az InfoTandem infografikája.
A legutóbbi időkig szárnyaló sportipar keményen megszenvedte a globális járványt. Világversenyeket halasztottak el, számos bajnokság leállt, vagy minimum zárt kapuk mögé kényszerült, a jegybevételek kiestek, a hirdetők visszafogták a költéseiket. Mindezek nyomán a PwC arra számít, hogy az elmúlt 3–5 évben jellemző évi 8 százalékos növekedési tempó drasztikusan lelassul, s a következő 3–5 évet 3 százalékot alig meghaladó éves bővülés fogja jellemezni.
Az előrejelzések egy tavaly nyári – tehát már masszívan a pandémiás időszakban – készült online felmérés eredményein alapulnak, amelynek során több mint félszáz ország 780 sportiparági vezetőjének véleményét kérték ki. A legoptimistábbnak a Közel-Keleten, illetve Ázsiában dolgozó válaszadók bizonyultak. Előbbiek egyenesen némi gyorsulást is várnak az eddig is eleve gyors növekedéshez képest, de utóbbiak is úgy látják, alig fog lassulni a tempó, az éves ütem továbbra is 7 százalék fölött marad a régiójukban. Ennek hátterében a PwC elemzése szerint főként az állami támogatások és a közelgő megaesemények táplálta bizakodás húzódik meg.
Afrikában szintén meglehetősen optimisták az illetékesek, azt jósolva, hogy a korábbi 8,5 százalékról csupán 6,6 százalékig mérséklődik az ütem, bízván a beáramló befektetésekben és a kiteljesedő üzleti partnerségekben. Ezzel szemben Európában attól tartanak, hogy 2 százalékig fékeződik a tempó, s Észak-Amerikában is csak 4 százalék alatti éves erősödést tartanak reálisnak. Mindazonáltal a régiók döntő többségében továbbra is növekedéssel számolnak a szakemberek, negatív szaldó, azaz tényleges visszaesés csak Dél-Amerikában várható.
Az előrejelzések azt mutatják, hogy a következő néhány esztendőben a fogadás és a fantasy lesz az iparág fő motorja, évi 7,2 százalékos bővüléssel. A sport további bevételi forrásai közül az engedélyezés, az ajándéktárgyak értékesítése, a médiajogok és a szponzoráció esetében jóval gyengébb, évi 3 százalék körüli emelkedés várható, a jegyértékesítésnél és a vendéglátásnál pedig stagnálás valószínű.
A karanténidőszak nagy nyertesének egyelőre az e-sport tekinthető. Ezen belül a sportszimuláció – mint a valóságos, fizikailag művelt sportokat átmenetileg helyettesítő műfaj – különösen ígéretesnek tűnik: a válaszadók csaknem kilenctizede ezt olyan ágnak minősítette, amely átlagon felüli, vagy nagy mértékben képes a bevételeit növelni. Hasonlóan vélekednek a szakemberek az e-sport azon ágáról is, ahová a különféle akció- és szerepjátékok, vagy épp a „lövöldözős” műfaj tartoznak.
A hagyományos sportok közül továbbra is a labdarúgásban van a legnagyobb potenciál: a nyilatkozók háromnegyede említi a legígéretesebbek között. A kosárlabda szintén igen magas, kétharmados „támogatottsággal” dicsekedhet. Érdekes módon, e két, globálisan igen elterjedt játékot az utcai sportok követik a ranglistán: ezeket erős bevételnövelési képességűnek tartja a válaszadók fele – szemben például a rögbivel, amelyről csupán szűk egyharmaduk gondolkodik így. A tenisz (40 százalék), illetve a golf (38 százalék) ugyancsak a jobbak között említhető, de a bennük rejlő sportipari potenciál meg sem közelíti a fociét.
A nézők elől elzárt arénák és sportcsarnokok miatt a COVID-19 járvány súlyosan meggyengítette a fizikai jelenléten alapuló szórakoztatást, egyúttal rámutatott a magával ragadó és interaktív technológiák értékére. A lineárisról a digitális fogyasztásra történő átállás, valamint a nem élő tartalom iránti növekvő érdeklődés ismeretében a digitális eszközök jó lehetőséget kínálhatnak a bevételi források diverzifikálására.
