Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Megosztottak a magyarok a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatával kapcsolatban – derül ki a TÁRKI közvélemény-kutatásából.
A védettséggel rendelkező lakosság indítja újra a gazdaságot – írja keddi közleményében az MKIK. Javaslatuk szerint a kívánt számok elérése esetén a már védettséggel rendelkező lakosság térhessen vissza a mindennapi élethez.
Az Everguest turisztikai tanácsadó cég megbízásából készített reprezentatív TÁRKI-felmérésben a megkérdezettek több mint harmada (34,2 százalék) a koronavírus-járvány időszakában úgy döntött, hogy nem utazik. Ennek a döntésnek az elsődleges oka a járvány miatt bevezetett utazási korlátozások, vagyis a válaszadók szerettek volna utazni, de ez nem volt lehetséges. 29,4 százalék a járványtól való félelem és nem az utazási korlátozások miatt nem utazott, további 18 százalék pénzügyi megfontolásból, 3,6 százalék pedig időhiány miatt döntött az otthonmaradás mellett.
Azzal, hogy csak védettségi igazolással lehessen belföldi szállodákba menni a válaszadók 41,2 százalék-a értett egyet. A válaszadók 41 százalék-a nem ért egyet a kérdéssel, 17,9 százalék-uk bizonytalan. Az éttermek esetében a megosztottság szinte azonos, enyhén az elutasítók felé tolódik a kérdéskör.
Némiképp egységesebb álláspont alakul ki az éjszakai kijárási korlátozásokra vonatkozóan. Az esti kijárási korlátozások alól való mentesülést már elutasítja a többség (51,4 százalék). A külföldről érkező utazóktól azonban megkövetelnék a védettségi igazolást. Az erre vonatkozó kérdésre 55,3 százaléknyian válaszoltak egyetértéssel.
Belán Miklós, az Everguest alapító igazgatója szerint az oltottság növekedésével a magyarok hozzáállása is változni fog. „Minél többen lesznek beoltva, annál többen fogják azt nyilatkozni, hogy a védettségi igazolással rendelkezők számára oldják fel a korlátozásokat. Fontos megfelelő motivációs eszközöket biztosítani az oltási kedv növelésére, erre biztosan hatékony módszer, ha bizonyos előnyökkel jár a védettségi igazolás.”
A kutatás rámutat arra is, hogy amennyiben a külföldre utazás feltétele a Covid-védőoltás beadatása és az ezzel kapcsolatos védettségi igazolás megléte lenne, 20,7 százalék esetében növelné az oltás valószínűségét, míg 46,4 százalék ettől függetlenül is beoltatná magát, azonban 28,0 százalék ebben az esetben sem kérné az oltást. Belán Miklós szerint a védettségi igazoláshoz kötött utazási vagy éttermi lehetőségek ugyan növelnék az oltási kedvet, de óvatosan kell bánni a koronavírus által leginkább sújtott iparággal.
„Amennyiben védettségi igazoláshoz kötött szolgáltatással korábban és lazább feltételek mellett nyithatnak újra a vendéglátó és szálláshelyszolgáltató vállalatok az intézkedés mindenki számára pozitív lenne. Ha ezen múlik, hogy akár már heteken belül újra nyithassanak, akkor az valóban a gazdaság hatékony újraindítását jelentené. Ugyanakkor óvatosan kell bánni az intézkedéssel, ugyanis több millió beoltatlan magyar utazó eltiltása a vendéglátástól és utazástól egy hosszabb időszakon keresztül újabb érvágást jelentene a teljes iparágnak, ami komoly következményekkel járna. Természetesen meg kell találni a módját az oltási kedv növelésének, ugyanakkor az elmúlt egy év legnagyobb gazdasági kárait elszenvedő iparág ezt már nagyon nehezen bírná el.”
(Adó Online)
