Külföldi rendszám: alapjogokat sért a szabályozás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A külföldi rendszámú autók használatával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések alkalmasak arra, hogy sértsék a tulajdonhoz, a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogot, s közvetlenül veszélyeztessék a tisztességes eljárás jogát – véli állásfoglalásában Szabó Máté. Az ombudsman ezért felkérte a kormányt, változtasson a jogszabályon.

Szabó Máté közleménye emlékeztet: a jogszabályt azzal indokolta a kormány, hogy sokan külföldi rendszám használatával próbálnak kibújni a regisztrációs adó megfizetése alól. Az ombudsman szerint azonban a mentességet igazoló okiratok utólagos bemutatását nem engedélyező, a jármű további használatát ellehetetlenítő, akár az autó értékét is meghaladó bírsággal fenyegető jogszabályi rendelkezés nincs arányban a regisztrációs adó elkerülésének megakadályozását célzó jogalkotói szándékkal.

Ha a vezető a helyszínen nem tudja igazolni, hogy jogosan vezeti a külföldi rendszámú autót, az intézkedő rendőr a helyszínen elveszi a külföldi rendszámot és a forgalmi engedélyt. Mivel a jármű rendszám nélkül csak a lakcímig vagy a telephelyig közlekedhet, az ombudsman szerint a jogszabály ellehetetleníti a további rendeltetésszerű használatot mindaddig, amíg a tulajdonos nem kezdeményezi a belföldi forgalomba helyezést, és ha ez nem történik meg, a közlekedési hatóság a bevont rendszámot és forgalmi engedélyt megküldi a kiállító külföldi hatóságnak.

Az alapvető jogok biztosa ezért arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendelkezés szerint abban az esetben, ha a belföldi üzembentartó nem kívánja a gépjárművét magyar forgalmi jelzéssel ellátni, akkor még arra az időre se tudja használni a járművét, amíg azzal elhagyná Magyarország területét, hiszen rendszámtábla nélkül nem közlekedhet, ráadásul még 100 ezer és 800 ezer forint közötti közigazgatási bírsággal is sújthatják.

Szabó Máté felkérte a kormányt, hogy kezdeményezze a törvénynek a jogállamiság követelményének megfelelő olyan módosítását, amely nem korlátozza az állampolgárok tisztességes eljáráshoz, tulajdonhoz, szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát.

Szabó Máté közleménye emlékeztet: a jogszabályt azzal indokolta a kormány, hogy sokan külföldi rendszám használatával próbálnak kibújni a regisztrációs adó megfizetése alól. Az ombudsman szerint azonban a mentességet igazoló okiratok utólagos bemutatását nem engedélyező, a jármű további használatát ellehetetlenítő, akár az autó értékét is meghaladó bírsággal fenyegető jogszabályi rendelkezés nincs arányban a regisztrációs adó elkerülésének megakadályozását célzó jogalkotói szándékkal.

Ha a vezető a helyszínen nem tudja igazolni, hogy jogosan vezeti a külföldi rendszámú autót, az intézkedő rendőr a helyszínen elveszi a külföldi rendszámot és a forgalmi engedélyt. Mivel a jármű rendszám nélkül csak a lakcímig vagy a telephelyig közlekedhet, az ombudsman szerint a jogszabály ellehetetleníti a további rendeltetésszerű használatot mindaddig, amíg a tulajdonos nem kezdeményezi a belföldi forgalomba helyezést, és ha ez nem történik meg, a közlekedési hatóság a bevont rendszámot és forgalmi engedélyt megküldi a kiállító külföldi hatóságnak.

Az alapvető jogok biztosa ezért arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendelkezés szerint abban az esetben, ha a belföldi üzembentartó nem kívánja a gépjárművét magyar forgalmi jelzéssel ellátni, akkor még arra az időre se tudja használni a járművét, amíg azzal elhagyná Magyarország területét, hiszen rendszámtábla nélkül nem közlekedhet, ráadásul még 100 ezer és 800 ezer forint közötti közigazgatási bírsággal is sújthatják.

Szabó Máté felkérte a kormányt, hogy kezdeményezze a törvénynek a jogállamiság követelményének megfelelő olyan módosítását, amely nem korlátozza az állampolgárok tisztességes eljáráshoz, tulajdonhoz, szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.