Lassul az ipar bővülése
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szeptemberben a munkanaphatástól megtisztított ipari termelés 2,2 százalékkal emelkedett, a nyers adat szerint 0,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól – jelentette második becslésként a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A naptárhatással korrigált szeptemberi kibocsátás tavaly július óta a legszerényebb növekedést mutatta. Augusztushoz viszonyítva 2,1 százalékkal csökkent a termelés. Az eltelt idei kilenc hónapból ötször csökkent az ipar teljesítménye havi összehasonlításban, és a szeptemberi volt a legnagyobb mértékű.
Az feldolgozóipari export volumene 7,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az ipar belföldi értékesítése 4,5, ezen belül a feldolgozóiparé 6,9 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos hónapjához képest.
Az iparon belül a döntő súlyt (96 százalék) képviselő feldolgozóipar termelése a nyers adatok szerint 1,4 százalékkal csökkent, ugyanakkor a csekély súlyú bányászaté 90,7, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 5,3 százalékkal emelkedett.
A feldolgozóipari termelés több mint negyedét képviselő járműgyártás kibocsátása 9,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A közúti járműalkatrész gyártásának volumene 1,8, míg a közúti gépjármű gyártásáé 17,5 százalékkal visszaesett. A járműipar alacsony teljesítményszintje új rendelésmutatóiban is tükröződik, írta jelentésében a KSH. Az új exportrendelések 10,6, a belföldiek 7,8 százalékkal elmaradtak az egy évvel korábbiaktól. A korábbi megrendelések jóvoltából az összes export megrendelés így is 9,1 százalékkal, a belföldiek 24,1 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbiakat.
A feldolgozóipari termelés 12, de az export 17 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában a termelés 2,1 százalékkal csökkent, de az export alig, 0,1 százalékkal nőtt. A két legjelentősebb alágazat közül a híradástechnikai berendezés gyártása 35 százalékkal bővült, ugyanakkor az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 11,1 százalékkal csökkent, fűzte hozzá a jelentés.
A feldolgozóipari termelésből 11 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 3,4 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A legnagyobb súlyt, 24 százalékot képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 4,8 százalékkal emelkedett, míg a legjobban, 17,6 százalékkal a második legjelentősebb (súlyú) italgyártás nőtt, ezzel szemben a pékáru, tésztafélék gyártása esett vissza a legnagyobb mértékben, 7,3 százalékkal.
(MTI)
