Megmaradhat az eva és az ekho
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Valószínűleg egyelőre nem nyúl a Bajnai-kormány az evához és az ekhóhoz, legalábbis erre lehet következtetni az Oszkó Péter pénzügyminiszter-jelölt szerda délelőtti meghallgatásán elhangzottakból. Az ellenzéki képviselők személyeskedő kérdésekkel igyekeztek sarokba szorítani Oszkót, lényegi kérdések ugyanakkor nem hangzottak el. A bizottság többsége szerint Oszkó alkalmas.
Előbb át kell alakítani az adórendszert versenyképesebbé, s csak utána lehet megszüntetni az evát és az ekhót, ez évekbe is telhet – mondta szerdán, költségvetési bizottsági meghallgatásán Oszkó Péter pénzügyminiszter-jelölt, a Deloitte Zrt. ügyvezetője.
Még nincs kormányprogram
Korai azonban még az evásoknak és az ekhósoknak megkönnyebbülten felsóhajtani, a jelölt ugyanis azzal kezdte mondandóját, hogy még nincs hivatalos kormányprogram. Így a programját illetően csak magánvéleményét tudja általánosságban, számok nélkül elmondani, s lényegében ugyanazt, amit már más alkalmakkor nyilatkozott – jelezte. S csakugyan, nem is tett mást a meghallgatáson, leszámítva az evával és ekhóval kapcsolatos félmondatát.
Oszkó korábban határozottan az eva és ekho eltörlése mellett volt (egy megjegyzésben azért jelezte, személyes véleménye nem változott, az evajellegű adók szerinte sértik a versenysemlegesség elvét).
Mindenesetre ez a jelölt kompromisszumkészségét mutatja, amelynek már korábban is jelét adta. A nagyvállalkozók érdekképviselője, a Joint Venture Szövetség elnökségi tagja a Reformszövetségben ülve – a FN információja szerint hosszas vitákat folytatva a kisvállalkozók képviselőivel – végül az egészségügyi hozzájárulásra havi ötezer forintot javasolt, bár a négy nagy adótanácsadó cég programjában az tízezer forint volt. Azt a programot is meghatározó részben Oszkó dolgozta ki az FN információi szerint.
A csomagot a kkv-k akkor elutasították, egyértelműen a nagytőke érdekeit szolgáló programnak minősítve azt. Veres Pénzügyminisztériuma úgy nyilatkozott meglehetős alappal, hogy a csomag a kisebb jövedelműeket, és a kis cégeket hozná kedvezőtlenebb helyzetbe.
Nagyot fordult azonban a világ, mert akinek a csomagjáról tavaly a Pénzügyminisztérium még elítélően nyilatkozott, hamarosan maga lesz a pénzügyminiszter.
Elismételte, hogy a legfontosabb cél a foglalkoztatottság növelése, s ennek érdekében adóátrendezést is szükségesnek tart (járulékcsökkentés áfaemelésből). Újra elmondta, hogy fontosnak tartja a vagyonadó bevezetését (ez a Reformszövetség programja szerint ingatlanadót jelentene 30 millió forint értékhatár fölött – Oszkó a meghallgatáson nem ment bele ilyen részletekbe).
Régen megtette volna
Az eddigi megszorításokról úgy vélte, hogy azok szükségesek voltak, s valójában nem is válságkezelő intézkedések, hanem olyan lépések, amelyeket már régen meg kellett volna tenni, mert rontották a potenciális növekedés értékét. Oszkó hangsúlyozta, hogy emelni kell a lehetséges növekedés értékét, az aktivitást, a foglalkoztatottak számát, s ezt a célt kell szolgálnia az adórendszernek is.
Nem hangzott el olyan ellenzéki kérdés, hogy mi a célja az aktivitás serkentésének akkor, amikor munkahelyek tömegesen szűnnek meg.
Ugyancsak nem kérdeztek rá a képviselők az iparűzési adó sorsára. Oszkó Péter ugyanis az iparűzési adó eltörlésének híve, s az ezzel kapcsolatos perben a magyar állam ellenében képviselte a nagyvállalatokat az Európai Bíróság előtt. A pert a magyar állam egyébként megnyerte.
Rákérdeztek viszont a képviselők a Postabank és a magyar állam közötti perre, ahol a Postabankot az Oszkó vezette Deloitte Zrt. képviseli, s rákérdeztek a Deloitte állami megrendelésire, illetve az Oszkó és Bajnai közötti üzletbarátságra, a Deloitte és Wallis kapcsolatára. Arra is kíváncsiak voltak, Oszkó szlovák rendszámú autóval jár-e, illetve van-e offshore cége.
Oszkó rutinos médiaszereplő lévén jól állta a kérdéseket, lebetűzte autója rendszámát (magyar formátum), kijelentette, nincs offshore cége. Hangsúlyozta: nem tanácsolta egy ügyfelének sem, hogy adóelkerülési célzattal offshore céget alapítson. Biztosította a képviselőket arról, hogy a Deloitte egy állami megrendelést sem fogad majd el, amíg ő pénzügyminiszter lesz, de nem lát okot arra, hogy a már meglévő szerződések alapján ne folytathatna a cége tanácsadást állami tulajdonú cégeknek. A Postabank ügyet illetően azt mondta, megkérte Bajnai Gordont, hogy pénzügyminiszterként – az összeférhetetlenség elve alapján – ne kelljen az üggyel fogalalkoznia.
A bizottság MSZP-SZDSZ többsége alkalmasnak találta Oszkó Pétert pénzügyminiszternek.
A cikk teljes terjedelemben elolvasható a Figyelőneten.
Forrás: Figyelőnet
