Mély gödörben a lakásépítések


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A két világháború közötti gazdasági válság éveiben és a II. világégést követő nehéz időkben sem épült olyan kevés lakás Magyarországon, mint az elmúlt két esztendőben. Az InfoTandem heti infografikája.


(Infografika: InfoTandem)

A két világháború közötti gazdasági válság éveiben és a II. világégést követő nehéz időkben sem épült olyan kevés lakás Magyarországon, mint az elmúlt két esztendőben. Pedig az évtized feléig még felívelés mutatkozott, ám onnantól a trend erőteljes csökkenésbe váltott. A tavaly felépített mintegy 13 ezer lakás már az egyharmadát sem érte el a 2004-es „csúcsnak”, s az amúgy is gyenge 2010-es adatot is 40 százalékkal alulmúlta. Az okok között egyértelműen a válság emelhető ki, amely az építőiparban az első között és nagyon keményen éreztette a hatását. Eközben szigorodtak a támogatott hitelfelvételek kondíciói, s a devizahitelezés is visszaszorult.

A KSH legfrissebb adatai azt vetítik előre, hogy a mélyrepülés az idén is folytatódik: az első félében felépült 4,5 ezer lakás 20 százalékkal kevesebb, mint amennyit a katasztrofális 2011-es esztendő hasonló időszakában mértek. Sőt, pozitív fordulatra a jelek szerint jövőre sincs esély, miután az idei első 6 hónapban csupán 4,9 ezer új lakásépítési engedélyt adtak ki, 17 százalékkal kevesebbet, mint tavaly ugyanilyenkor.

Egyébiránt az építkezések visszaesése a nyugat-dunántúli, a dél-dunántúli és az észak-magyarországi régiót, valamint Budapestet érintette leginkább. Módosul az építtetői kör összetétele is: 2011-ben az összes új lakásnak már csak egyharmadát jegyezték vállalkozások, s 63 százalékot tett ki a magánszemélyek aránya; az önkormányzatok részesedése továbbra is minimális.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 23.

DLA Piper: átalakulóban a hazai energiapiac

Magyarország energiaimport-kitettsége 85 százalék feletti, de ez az arány a klímasemlegesség felé tett lépésekkel csökkenthető. A kilátások pozitívak: gáztárolóink jelenlegi töltöttségi szintje a régióban az egyik legmagasabb, naperőművi kapacitásunk mintegy 6 ezer MW, illetve a lakossági villamosenergia-fogyasztás is csökkenő tendenciát mutat. A DLA Piper Hungary szakértői sorra vették azokat a tényezőket, melyek az energiaszektor átalakulására a legnagyobb hatással bírnak.

2024. május 23.

EY: Új EU-s szabályozás mutatja, mi a kibervédelem minimuma

Hatalmas károkat okoz a kiberbűnözés a pénzügyi szektorban, amire az Európai Unió választ kíván adnia az úgynevezett DORA rendelettel. A már jövőre élesben működő kiberszabályozás segít felkészíteni az európai, köztük a hazai pénzügyi szervezeteket az online támadások kivédésére – hívja fel a figyelmet az EY. A vállalatoknak jól felfogott érdeke, hogy megfeleljenek a DORA által nyújtott minimális elvárásoknak, de érdemes egy jóval komplexebb, személyre szabott megközelítés alkalmazni, hogy mindenképp elkerüljék a komoly anyagi és reputációs kárral járó biztonsági incidenseket.