Miénk a világ egyik legrosszabb adórendszere
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A svájci székhelyű Világgazdasági Fórum idei jelentésében elsősorban a magyar adórendszert kritizálja, befektetés- és munkaösztönzésben Brazíliával holtversenyben utolsók vagyunk a vizsgált 133 ország közül. Szintén rosszul állunk a kormány költekezésében: a kormányzati döntéshozás terheit tekintve hazánk a 130. helyen áll a vizsgált 133 ország közül, míg felesleges kormányzati kiadásokban is csak hatan előznek meg. Jók vagyunk viszont innovációban és oktatásban. Mfor.hu-háttér.
Az évente megjelenő Globális versenyképességi jelentésben hazánk idén az 58. helyen áll, ami négy helyes előrelépést jelent 2008-hoz képest – olvasható a Világgazdasági Fórum listáján. A térség országai közül Csehország, Lengyelország és Szlovákia megelőzte Magyarországot, Románia és Bulgária viszont hátrább került a rangsorban. Magyarországgal kapcsolatban elsősorban az adórendszer problémáit emeli ki a jelentés, jók vagyunk viszont innovációban és oktatásban.
A versenyképességi mutató (Global Competitiveness Index, GCI) összeállításánál az egy-egy ország versenyképességét meghatározó 12 szempontot vettek figyelembe. Ezek között szerepel egyebek mellett a GDP, az államháztartási hiány, a GDP-arányos megtakarítás, az infláció, a kamatrés és az államadósság alakulása, de nagyító alá vették a pénzügyi és üzleti intézményrendszert is. A listát 133 ország bevonásával készítették a Világgazdasági Fórum szakemberei, összesen körülbelül 13 ezer vezető üzletember véleményét kérték ki.
Az adóval hadilábon állunk
A nemzetközi szervezet szakértői minden ország esetében összeállítottak egy listát azokról a problémás területekről, melyek leginkább hátráltatják az üzleti életet. Hazánk esetében az első helyen az adójogszabályok állnak ezen a listán, a dobogó harmadik fokára pedig felfértek még az adókulcsok is. Mindez alátámasztja azt a véleményt, hogy leginkább az adórendszer okoz problémát Magyarországnak.
A legrosszabbul az adórendszer hatékonyságát tekintve állunk: a munkára és befektetésre való ösztönzésben a magyar adórendszer holtversenyben Brazíliával az utolsó helyen áll. Mindez azt jelenti, hogy az adók mértékét és hatékonyságát összegezve nálunk gátolja a magas adó leginkább a több munkát és befektetést.
Szintén rosszul állunk a kormány költekezésében: a kormányzati döntéshozás terheit tekintve hazánk a 130. helyen áll a vizsgált 133 ország közül, míg felesleges kormányzati kiadásokban is csak hatan előznek meg. Azon már lassan meg sem lepődünk, hogy a magyar politikusok iránti bizalom csak a 111. helyen van világviszonylatban, illetve a kormány átláthatóságában is hasonlóan rosszul állunk.
A makrogazdasági feltétlek közül kimondottan gyengék vagyunk megtakarításban, ebben csak 103. helyen áll Magyarország, az államadósságban pedig majdnem az első tízben vagyunk. A magyar bankok is megkapták a magukét a Világgazdasági Fórum szakembereitől, megbízhatóságban a lista utolsó harmadában szerepelnek.
A fő problémák között szerepel még a forrásokhoz való hozzájutás hiányossága, a nemzeti deviza instabilitása, illetve a nem elég hatékony állami bürokrácia. A hatodik helyre került a listán a korrupció, közvetlenül utána pedig a politikai instabilitást említik a szakértők.
Azért van mire büszkének lennünk
Oktatásban kimondottan jól szerepeltünk: a nemzetközi szervezet szerint főleg a természettudományos tárgyakban jó a magyar oktatási rendszer. A lakosság felsőfokú vézettségében is kimondottan jók vagyunk, arányaiban a 17. helyen áll hazánk ebben a mutatóban.
Színvonalát tekintve a magyar oktatási rendszer a 80. helyen végzett a nemzetközi felmérésben. Összesítésben ez a középmezőnyre volt elég, de jelentős eltérések voltak. A matematikai és természettudományos oktatásunk például a 26. legjobb a világon. A technikai feltételeket tekintve sem kell panaszkodnunk, az iskolák internetellátottságában például a 29. helyet sikerült megcsípni.
Hogy valami pozitívumot is említsünk a bürokráciával kapcsolatban: hazánkban a hatodik legkevesebb időre van szükség egy új üzleti vállalkozás beindításához és a nyolcadik legkisebb utánajárással jár az egész procedúra. A 2008-as adatok szerint hazánkban mindössze öt nap alatt lehet egy új vállalkozást beindítani, azaz ezen a téren már sikerült az élmezőnybe felküzdeni magunkat.
Az oktatás mellett a jelentés az innovációt és – némi meglepetésre – az egészségügyet említi olyan területként, ahol hazánknak nem kell szégyenkeznie.
Forrás: Menedzsmentfórum
