Milliárdokkal segítik a kkv-kat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kis- és középvállalkozásokat finanszírozó pénzintézetek uniós csúcsértekezletét tartották Budapesten. Európaszerte 117 ezer kkv-t támogattak a tagintézetek, közel 20 milliárd euró értékben tavaly. Tíz éves működése során eredményesen járult hozzá az európai és a határokon átnyúló együttműködés elősegítéséhez, kiemelten a kkv-k finanszírozási helyzetének javításához. Magyarországot a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. képviseli a hálózatban.

Az EU 12 tagállamában működő, 13 pénzintézetet – köztük a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-t (MFB) – tömörítő Európai Kis- és Középvállalatokat Finanszírozó Pénzintézetek Hálózata (NEFI) budapesti felsővezetői csúcstalálkozóján két új tagpénzintézetet vettek fel soraikba. Így taggá vált a bolgár (Bulgarian Development Bank) és szlovén (SID-Slovene Export and Development Bank Inc.) fejlesztési bank.

A tanácskozás munkáját összegezve Erős János, az MFB vezérigazgatója kiemelte: a jövőben erősíteni kívánják a NEFI szakmai kérdésekben kialakított közös álláspontjának aktív és hatékony képviseletét az EU intézményeknél. Még erőteljesebben részt vesznek az uniós támogatási politika és programok kialakításában, kiemelten a kkv-k számára elérhető pénzügyi termékek, szolgáltatások kidolgozásában és megvalósításában. Ez közös európai ügy, ami Magyarországon különösen fontos – hangsúlyozta.

Jelenleg is több EU-s projektben érdekelt a hálózat közvetlenül, közte a JEREMIE programban, amely mikrohitelek, hitelgarancia és kockázatitőke finanszírozás formájában, pénzügyi közvetítők közreműködésével valósítja meg a visszafizetendő fejlesztési források allokálását a kis- és középvállalkozások számára. (Magyarországon ezt az MFB Bankcsoporthoz tartozó MAG Zrt. látja el.) A NEFI emellett kapcsolódik az Európai Bizottság által elindított, az európai vállalkozások versenyképességének javítását szolgáló CIP programhoz is, amely az innováció elősegítését, a jobb finanszírozási környezet megteremtését és a régiók üzleti támogatásának elősegítését tűzte célul. A 2008-2010 közötti időszakban több szakmai workshop keretében tervezi megvitatni ennek a programnak az eredményeit, tapasztalatait, de napirendre tűzi a kkv-k támogatott adósságfinanszírozásának, valamint az innováció és technológia fejlesztés finanszírozásának témáit is.

A NEFI céljai

A hálózat legfőbb célja, hogy a tagintézmények széles körű pénzügyi szolgáltatások nyújtásával és szakértelmük felkínálásával segítsék a kis- és közepes vállalkozásokat a különféle pénzügyi forrásokhoz való könnyebb hozzáférésben. Ennek során együttműködnek az adott ország bankrendszerének többi szereplőivel, kiegészítik azok szolgáltatásait, társfinanszírozóként, kockázatmegosztás és tanácsadás útján törekednek a kkv-finanszírozás hiányosságainak kiküszöbölésére, az úgynevezett „best practice”, legjobb gyakorlat alkalmazásának elterjesztésére az egyes országokban és az EU egészében.
A NEFI a tagintézmények közötti kapcsolatok elmélyítésére törekszik, megosztva a kkv-finanszírozás terén szerzett gyakorlati tapasztalatokat. Emellett együttműködik az EU Bizottságával, valamint az európai pénzügyi intézményekkel – Európai Beruházási Bank (EIB), Európai Beruházási Alap (EIF) –, tanácsadással segíti az európai támogatási programok kialakítását és megvalósítását, és támogatja a kkv-k ezen programokban való részvételét.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 13.

OC: a családi házak eladása volt a legnehezebb

Idén az első negyedévben a használt családi házak eladása volt a legnehezebb: ezek az ingatlanok országos átlagban 185 napig voltak a piacon, ami az előző negyedév átlagához képest 30 nappal hosszabb idő – közölte az Otthon Centrum

2024. május 10.

Növekszik a kínai vállalkozások jelenléte Magyarországon.

Magyarországon nőtt a kínai vállalkozások száma 2023-ban: az OPTEN legfrissebb adatai szerint közel 600 kínai tulajdonnal rendelkező cég működik hazánkban. Az árbevétel több mint háromszorosára nőtt a legutolsó elérhető pénzügyi adatok alapján, míg a feldolgozóipar és az építőipar egyre meghatározóbb szerepet játszik a kínai cégek tevékenységében.