Mitől félnek a biztosítók?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy felmérés szerint a szabályozási környezet változása és a makrogazdasági kockázatok mellett a számítógépes kockázatok, illetve a kamatlábak csökkenése fenyegeti leginkább a biztosítási szektort – közölte a  PricewaterhouseCoopers (PwC) Könyvvizsgáló Kft. csütörtökön.

Az idén a világ 54 országában 806 biztosítási szakértő megkérdezésével végzett  Insurance Banana Skins című felmérést 2007. óta készíti közösen a CSFI (Centre for the Study of Financial Innovation) és a PwC.

A szabályozási környezet változásának kockázat immár harmadik alkalommal vezeti a rangsort. A felmérés szerint a szavatoló tőkére és a piaci magatartásra vonatkozó új szabályok számos költséget és megfelelési problémát eredményezhetnek, valamint elvonhatják a cégvezetők figyelmét az egészséges üzletmenet biztosításától olyan időkben, amikor a szektor radikális szerkezeti változások előtt áll – áll a közleményben.

A legnagyobb aggodalom a jövőre bevezetésre kerülő Szolvencia II irányelvet övezi, ugyanakkor több ország is hasonló, gyakran a Szolvencia II-ről mintázott intézkedéseket tervez. Noha a válaszadók elismerik a szigorúbb szabályozás hasznát, a felmérésből kiderül, hogy egyúttal túlzónak tartják azt. Ebben mind a biztosítási szakemberek, mind a külső megfigyelők (akadémikusok, tanácsadók, elemzők stb.) egyetértettek.

A biztosítótársaságok igazgatói jellemzően úgy vélték, hogy az egészséges szabályozási környezet ugyan elengedhetetlen, a túlszabályozás azonban meggátolhatja a jól és életképesen működő biztosítókat a jó és életképes üzletmenet folytatásában.

Változik az adózás
Az új, 2016-os adócsomag több helyen átírja az idei adójogszabályokat is; az Adó szaklap legfrissebb számából a szabályozás valamennyi részletét megismerheti és megértheti. Az Adó szaklap 2015/11. számát itt rendelheti meg.

Az aggodalmak másik fő forrását a makrogazdasági kockázatok jelentik. A válaszadók óvatosan ítélték meg a növekedési kilátásokat, illetve a kamatlábak alakulását, melyek alacsony szintje kedvezőtlenül hatott a befektetési hozamokra és megnehezítette a megtakarítási célú termékek kezelését és értékesítését.

A kockázati források harmadik csoportját a biztosítási szektort érintő változások jelentik, ideértve különösen az új technológiák hatását a biztonságra, a termékértékesítésre és az adatkezelésre. A felmérés 2007-es indulása óta először szerepelnek a számítógépes kockázatok, melyek összesített negyedik (a nem életbiztosítási ágban pedig első) helyezése jelzi a számítógépes bűncselekményekkel és az adatbiztonsággal kapcsolatos egyre növekvő aggodalmat.

Több kockázati tényező ugyanakkor visszaesett a rangsorban, így például a cégvezetés minősége, illetve a vállalatirányítás, melyeket a válaszadók korábban a szektort érintő legjelentősebb kockázatok közé soroltak, mára viszont határozott javulást érzékelnek e területeken. Ugyancsak csökkenő kockázatot tulajdonítanak a cégek megítélésének, párhuzamosan a biztosítótársaságok aktívabb PR-tevékenységével, noha a közösségi média elterjedését a megítélés kezelése szempontjából kockázatként értékelik.

A szektorban jelentkező félelmeket mérő 2015-ös Banana Skins Index a globális helyzet javulásának ellenére eddig nem tapasztalt mértékű aggodalmat jelez. Balázs Árpád, a PwC Magyarország könyvvizsgálat üzletágának vezetője szerint a szigorodó szabályozás, a nehéz működési körülmények és fenyegető szerkezeti változások miatt a biztosítási szektor óriási kihívásokkal néz szembe – áll a közleményben.

(Forrás: MTI)

---