MNB: tovább javult a pénzügyi szektor digitális fejlettsége


A banki termékek egyre szélesebb köre elérhető digitális módon, és a bankok digitális fejlettségi szintje folyamatosan javul – ismertette Szombati Anikó, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a jegybank legfrissebb, 2023-as FinTech és digitalizációs jelentését hétfőn.

Hozzátette: ezzel egyidejűleg a hazai FinTech szektor bővülése is folytatódott, immár 175 aktív FinTech vállalkozás működik az országban, amelyek közel 9 ezer dolgozót foglalkoztatnak, együttes árbevételük meghaladta a 220 milliárd forintot 2021-ben. Vizsgálták a biztosítók digitalizációs szintjét is, ami továbbra is közepes szintű, bár folyamatos fejlődést mutat.

Szombati Anikó szerint a bankoknak fel kell készülni arra, hogy fenntartsák a személyes ügyfélszolgálataikat párhuzamosan az online ügyintézéssel.

A bankrendszer által 2022-ben elért 62-es átlagos fejlettségi szint az egy évvel korábbi 60 pontos eredményhez képest folyamatos fejlődést tükröz – ismertette. A digitális érettség folyamatos intézményi fejlődése ellenére azonban a bankszektor egésze továbbra sem tudott elmozdulni a közepes fejlettségi szintről. A teljes banki működés jellemző területeit lefedő, MNB által vizsgált 7 pillér közül változatlanul a vezetés teljesített a legjobban. Ez az intézmények folyamatos és kiemelkedő vezetői digitalizációs elköteleződését jelzi, amely tetten érhető a banki digitalizációs stratégiák minőségében is.

A legnagyobb előrelépés az előző évhez képest a folyamat és ügyfél pillérek esetében figyelhető meg – a bankok tehát elsősorban az ügyféloldali és belső folyamatok digitalizációs fejlesztéseit priorizálták 2022-ben. Így például az adatkezelési folyamatok automatizáltsága a korábbi évekhez képest nagyobb mértékben fejlődött, és a korábban megfigyelhető stagnálás után az innovatív folyamatszemléletet tükröző megoldások terjedése is jelentős előrelépést mutat a szektorban.

Kitért arra, hogy a banki termékek fokozatos fejlesztéseinek hatására 2022 végére a folyószámlanyitás mellett személyi hitel is már digitálisan igényelhető valamennyi ilyen terméket kínáló hitelintézetnél, ugyanakkor a vállalati termékek digitalizációjában továbbra is jelentős tér van a fejlődésre. A fizetési megoldásokat tekintve, hazánkban a mobil- és netbanki fókusz előretörésének is köszönhetően dominánsan elérhetővé váltak a virtuális kártyák, valamint rohamosan terjed az érintéses fizetés és a bankkártyák mobiltárcákba integrálása is.

Elmonda, hogy a digitális érettség leghangsúlyosabban fejlesztésre szoruló területei főként a termékek, valamint a belső rendszerek – utóbbi a hazai intézmények szerint is szükséges fejlődési irány -, miközben ezek a pillérek a hosszútávú, digitális versenyképesség biztosításának kulcsterületei lehetnek.

A tájékoztató szerint a digitális értesítések elérhetősége a hiteltartozások terén a legtöbb kategóriában a korábbi éves trendeknek megfelelően 2022-ben is tovább nőtt. Jellemzően a folyószámla hiteltartozás és hitelkeret túllépés esetében történt előrelépés a lakossági szegmensben, melynek köszönhetően a fogyasztók naprakészebbek lehetnek hiteltartozásaik aktuális helyzetével a digitális kézbesítés terjedésével, amely pedig megalapozottabb pénzügyi döntésekhez vezethet. Hozzátette: ugyan összességében javuló tendenciát mutatnak az eredmények, a szektorban lezajló fúziós folyamatok rövidtávon bonyolíthatják a szektor egészére vonatkozó digitalizációs helyzetképet.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 13.

OC: a családi házak eladása volt a legnehezebb

Idén az első negyedévben a használt családi házak eladása volt a legnehezebb: ezek az ingatlanok országos átlagban 185 napig voltak a piacon, ami az előző negyedév átlagához képest 30 nappal hosszabb idő – közölte az Otthon Centrum

2024. május 10.

Növekszik a kínai vállalkozások jelenléte Magyarországon.

Magyarországon nőtt a kínai vállalkozások száma 2023-ban: az OPTEN legfrissebb adatai szerint közel 600 kínai tulajdonnal rendelkező cég működik hazánkban. Az árbevétel több mint háromszorosára nőtt a legutolsó elérhető pénzügyi adatok alapján, míg a feldolgozóipar és az építőipar egyre meghatározóbb szerepet játszik a kínai cégek tevékenységében.