Tavalyhoz képest lassul, de a korábban vártnál gyorsabb lesz Magyarország idei és jövő évi gazdasági növekedése az OECD legfrissebb előrejelzése szerint.
A bérnyomás miatti infláció növekedése mellett idén 4,8 százalékkal, jövőre pedig 3,3 százalékkal nő a magyar hazai össztermék (GDP) a tavalyi 5,1 százalék után – írta a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Gazdasági kilátások című, félévente megjelenő kiadványában.
A párizsi székhelyű szervezet előző, májusi előrejelzésében lassabb, 2019-re 3,9 százalékos, jövőre pedig 3 százalékos gazdasági növekedéssel számolt.
Az OECD szerint még a 2021-ben várható 3,1 százalékos gazdasági növekedés is elég nagy ütem ahhoz, hogy bővüljön a foglalkoztatottság és csökkenjen a munkanélküliség.
Az OECD az idei inflációs várakozását 3,0 százalékról 3,3 százalékra, a jövő évit 3,8 százalékról 3,4 százalékra módosította, 2021-re 4,1 százalékot vár.
A jelentés összeállítói szerint a gazdasági növekedés hajtóereje a lakossági fogyasztás, amelynek bővülési üteme erős a foglalkoztatottság növekedése, a bérek emelkedése, a fogyasztói bizalom rekord magas szintje, a lakásvásárlási támogatás és a nagyon laza monetáris politika miatt.
A beruházások növekedésének üteme tavaly 17,1 százalék volt, az idei ütemet 10,2 százalékról 16,2 százalékra, a jövő évit 4,3 százalékról 4 százalékra változtatta az OECD, és ugyancsak 4 százalékot vár 2021-re.
A munkanélküliségi ráta az OECD prognózisa szerint tovább csökken, a tavalyi 3,7 százalék után idén 3,4 százalék, 2020-ban 3,2 százalék lesz, és 2021-re 3,1 százalékra csökkenhet.
(MTI)
Kapcsolódó cikkek:
Ingatlanpiac: idén nem lesz trendforduló
2020. január 29.
A lakáspiacon immár többen várnak árcsökkenést, mint áremelkedést, ugyanakkor érdemi trendfordulóra nem kell számítani a GKI Gazdaságkutató Zrt. januári ingatlanpiaci felmérése szerint.
A GVH megbírságolta a Magyar Telekomot
2020. január 28.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 350 millió forintra bírságolta a Magyar Telekomot, az összeg azonban csökkenthető a fogyasztóknak nyújtott kompenzációval.
Johnson: elérhető a szabadkereskedelmi megállapodás az átmeneti időszakban
2020. január 28.
Boris Johnson brit miniszterelnök szerint elérhető az Európai Unióval tervezett szabadkereskedelmi megállapodás a brit EU-tagság pénteki megszűnése (Brexit) után kezdődő nem egészen egyévi átmeneti időszakban.
PSD2: zökkenőkkel indul a nyílt bankolás
2020. január 27.
Az európai pénzintézetek túlnyomó többsége (81%-a) lehetőségként tekint az Európai Unióban szeptember 14-én érvénybe lépett második pénzforgalmi irányelvre (PSD2). A bankok többsége azonban még továbbra is vonakodik aktívan kihasználni az új lehetőségeket.
Brexit: aláírták a kilépésről szóló megállapodást Brüsszelben
2020. január 24.
Aláírta az Egyesült Királyság európai uniós tagságnak megszűnéséről (Brexit) szóló megállapodást Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pénteken Brüsszelben.