Nőttek a fizetések


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az átlagos nettó kereset 150 500 forint volt az első negyedévben, ami 1,8 százalékos növekedést jelent. A családi adókedvezmény szélesítése  0,8 százalékponttal növelte a nettó kereseteket átlagosan.


Az első negyedévben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 229 800 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 246 600, a közszférában 199 700 forintot kerestek. A nem közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak bruttó keresete átlagosan 242 900, a költségvetésben dolgozóké 231 800, a nonprofit szervezeteknél 224 500 forint volt. A közfoglalkoztatottak átlagosan 77 800 forintot kerestek – közölte honlapján a KSH.

A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (487 000 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén pedig a legalacsonyabbak (137 400 forint).

A negyedévben a költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók közül 230 ezren részesültek – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban, amelynek összege átlagosan 10 400, illetve 9900 forint volt.

Számviteli és gazdálkodási változások az államháztartás területén 2014

Az államháztartási területen könyvviteli szolgáltatást végzőknek – hasonlóan az elmúlt évekhez – 2014-ben is kötelező továbbképzésen kell részt venniük. Kiadványunk a 2014. évi továbbképzés nemzetgazdasági miniszter által meghatározott tematikája alapján készült.

Bővebb információk és megrendelés

Az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 150 500 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 101 600, a szellemi foglalkozásúaké 205 300) forint volt, ami éves összevetésben 1,8 százalékos emelkedést jelent. A családi kedvezmények változása további 0,8 százalékponttal növelte a nettó kereseteket átlagosan, így a nettó kereseti átlag 157 300 forintra becsülhető – írja jelentésében a KSH.

A közfoglalkoztatottak átlagkereseti adatait figyelmen kívül hagyva a nemzetgazdaságban 6,4, a versenyszférában 5,5, a költségvetés területén 9,0, a nonprofit szervezeteknél 8,3 százalékkal nőttek a keresetek.

A bérek márciusi alakulása jelentős reálkereset-növekedést hozott az alacsony infláció mellett. Ezzel megindulhat a lakossági fogyasztás érdemi növekedése, ami hozzájárulhat a GDP bővüléséhez – mondták makroközgazdászok az MTI-nek. A Nemzetgazdasági Minisztérium az adatsorból a 6,4 százalékos reálbér-emelkedést emelte ki, ami a tárca szerint is tovább segíti a lakossági fogyasztás növekedését, így a gazdaság bővülését.

2014. június 24.: SZÁMVITEL A GYAKORLATBAN

Több ponton módosult a számviteli törvény, az új szabályok a 2014. évi üzleti évtől kötelezően alkalmazandók.

Szakmai képzésünk keretében felkészülhet a változásokra, megtudhatja, hogyan kell elszámolni a behajtási költségátalányt, a pénztárgépek beszerzéséhez kapott állami támogatást vagy a transzferár-korrekciót, értesülhet arról is, hogy hogyan módosultak a beszámolókészítés szabályai felszámolás és végelszámolás során.

Jöjjön el 2014. június 24-én szakmai konferenciánkra! Tegye fel kérdését szakértő előadónkank, Saxné dr. Andor Ágnesnek!

Helyszín: Wolters Kluwer Kft. Előadóterme, 1117 Budapest Prielle Kornélia u. 21-35.

Bővebb információk és jelentkezés itt


Kapcsolódó cikkek

2024. május 23.

DLA Piper: átalakulóban a hazai energiapiac

Magyarország energiaimport-kitettsége 85 százalék feletti, de ez az arány a klímasemlegesség felé tett lépésekkel csökkenthető. A kilátások pozitívak: gáztárolóink jelenlegi töltöttségi szintje a régióban az egyik legmagasabb, naperőművi kapacitásunk mintegy 6 ezer MW, illetve a lakossági villamosenergia-fogyasztás is csökkenő tendenciát mutat. A DLA Piper Hungary szakértői sorra vették azokat a tényezőket, melyek az energiaszektor átalakulására a legnagyobb hatással bírnak.

2024. május 23.

EY: Új EU-s szabályozás mutatja, mi a kibervédelem minimuma

Hatalmas károkat okoz a kiberbűnözés a pénzügyi szektorban, amire az Európai Unió választ kíván adnia az úgynevezett DORA rendelettel. A már jövőre élesben működő kiberszabályozás segít felkészíteni az európai, köztük a hazai pénzügyi szervezeteket az online támadások kivédésére – hívja fel a figyelmet az EY. A vállalatoknak jól felfogott érdeke, hogy megfeleljenek a DORA által nyújtott minimális elvárásoknak, de érdemes egy jóval komplexebb, személyre szabott megközelítés alkalmazni, hogy mindenképp elkerüljék a komoly anyagi és reputációs kárral járó biztonsági incidenseket.