Optimistábbak a cégvezetők

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A tavaszi mélyponthoz képest javultak júliusban a cégvezetők várakozásai, viszont jóval elmaradnak az egy évvel korábbitól.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) negyedéves konjunktúramutatója júliusban mínusz 6 pontra emelkedett az egy negyedévvel korábbi mínusz 18-ról, ami azt mutatja, hogy a tavaszi mélyponthoz viszonyítva javultak júliusban a cégvezetők várakozásai – közölte az MKIK GVI.

A 2010-ben megkezdett felmérés történetében az előző negyedévben fordult elő először, hogy negatív tartományba került a mutató, ami a mostani emelkedés ellenére továbbra is fennáll.

Közölték: az előző, áprilisi eredményeket jelentősen befolyásolták a járványra és az ezzel összefüggő gazdasági leállásra vonatkozó első benyomások, a júliusi adatok pedig már a kijárási korlátozások feloldását követő újraindulással kapcsolatos tapasztalatokat is mutatják.

A negyedéves bizonytalansági mutató értéke júliusban 41 ponton áll, ami 11 ponttal alacsonyabb az előző negyedévinél. Ez arra utal, hogy a hazai vállalkozások helyzetértékelése az áprilisi, kiugró mértékű bizonytalanságot tükröző adathoz képest ismét egyöntetűbbé vált, azaz a járványhelyzetből adódó kiszámíthatatlanság a vállalatvezetői véleményekben érzékelhetően csökkent – írták.

A negyedéves konjunktúramutató értéke a kereskedelmi vállalkozások esetében a legmagasabb (+5 pont), az építőipari cégek körében +2, a gazdasági szolgáltatásokat nyújtó cégek esetében -6 pont, míg a feldolgozóipari cégek körében -9 ponttal a legalacsonyabb. Az előző negyedévhez képest a szolgáltató vállalatok esetében 15, a feldolgozóiparban 14, a kereskedelmi cégek körében 7, az építőiparban pedig 3 pontos emelkedést mértek.

A júliusi almutatókból az MKIK szerint megállapítható: a vállalkozások vezetői – az elmúlt időszak termelési szintjének kivételével – rendre lényegesen optimistábban ítélik meg a vizsgált szempontokat a 2020. áprilisi szinthez viszonyítva. Az előző negyedévhez képest a legnagyobb mértékű javulás a várható jövedelmezőség, illetve a kapacitáskihasználtság várható szintjére vonatkozóan tapasztalható. Az előző év azonos időszakához képest viszont – a kapacitáskihasználtság várható szintje kivételével, amely esetében a mutató értéke lényegében megegyezik egy évvel ezelőtti szintjével – minden mutató esetében lényegesen negatívabb a vállalatok helyzetértékelése, mint 2019 júliusában.

A júliusi adatok alapján a várható kapacitáskihasználást, illetve a létszámvárakozásokat tekintve a nagyvállalatok optimistábban ítélik meg helyzetüket a kkv-khez képest, a várható jövedelmezőség megítélése pedig azonos a két kategóriában. Ugyanakkor a kis- és középvállalkozások helyzetértékelése pozitívabb a jelenlegi és a várható üzleti helyzet, a jelenlegi jövedelmezőség, a jelenlegi rendelésállomány, a várható beruházási aktivitás, az elmúlt félév termelési szintje, valamint a várható termelési szint tekintetében.

Az intézet 2010 óta negyedévente mintegy 400 cégvezetőt kérdez meg konjunktúrafelmérésében cége üzleti helyzetéről és kilátásairól. A mutató a pozitív és a negatív helyzetértékelést adók arányának különbsége, mínusz 100 és plusz 100 közötti értékeket vehet fel. Mínusz 100-at akkor, ha minden cég negatívan, plusz 100-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét.

(MTI)

---