Orbán Viktor: a kivárás a legnagyobb veszély Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A miniszterelnök szerint a járvány félidejénél tarthatunk, amikor a gazdasági védekezés során a munkahelyekre és a beruházásokra összpontosítanak, mert a legnagyobb gazdasági veszélyt a kivárás jelenti, mivel a gazdaság akkor megáll.

A jövő év felénél hamarabb nem lesz vakcina a koronavírus ellen, ezért „nekünk, magyaroknak is a következő év közepéig, júniusig, júliusig kell kibírni” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Szerinte az EU – így Magyarország is – eurómilliárdokat fektet az oltóanyag-kutatásokba, de egyelőre az Európai Bizottság elnöke sem tudta megmondani, mikor lesz meg a vakcina, a dolgok pedig állnak, hogy „nem lesz ez hamarabb, mint a következő év fele”.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: „van mögöttünk hét hónap, és van előttünk hét hónap, tehát mostantól kifelé megyünk (…), egy-két hónap, és akkor kezdhetjük vágni a centit”. A „szabadulás” május-június-július tájékán ér Magyarországra – mondta.

A járvány elleni gazdasági védekezésről azt közölte: Magyarország – a munkaalapú gazdasága miatt – a hangsúlyt a munkahelyekre és a beruházásokra helyezte, és nemcsak a vállalati, hanem a családi beruházásokra is.

A kormány felfogása szerint a legnagyobb gazdasági veszélyt a kivárás jelenti, mivel a gazdaság megáll, ha a vállalkozások és a családok kivárnak a beruházásokkal, a vásárlásokkal. Ezért is adott a kabinet nagyon sok pénzt több mint 900 vállalkozásnak beruházásra, ez „300-400 milliárd forintnál több beruházást jelentett”, és megmentett 155 ezer munkahelyet – fejtette ki.

Most pedig a családi beruházások aktiválásához beindítanak egy építőipari, otthonteremtési motort, mert a legnagyobb értékű családi beruházás mindig az otthonteremtés és a lakásfelújítás – mondta Orbán Viktor.

Így az 5 százalékos lakásépítési áfa – és több más várható intézkedés, például lakásfelújítási kedvezmény – a válságkezelő logika soron következő lépése – jelezte.

Az egészségügyben tervezet bérrendezéssel kapcsolatban elmondta: először, 2018-ban az ápolók bérének rendezéséről döntöttek, utána a kórházfelújításokról, majd most az orvosbéremelésről. Az orvosi kamara javaslatát fogadták el a bérrendezésről és a hálapénz megszüntetéséről.

A részletkérdéseket – a háziorvosok helyzetét, a magánpraxis kérdését, az állami alkalmazás viszonyát, az orvosválasztás lehetőségét – az év végéig rendezik – közölte.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

Díjkorrekciók és új díjcsomagok a mobilszolgáltatások piacán

Az idei év igen jelentős átrendeződést hozott a mobilszolgáltatások piacán. Az év eleji kisebb-nagyobb mértékű roamingadatkeret-emeléseket követően március elejétől mindegyik jelentős mobilszolgáltató inflációkövető díjkorrekciót vezetett be, majd alig egy-másfél hónapon belül sorra mindhárom szolgáltató teljesen megújította az előfizetéses mobiltelefon-díjcsomagjainak kínálatát, és többségében rövidesen lezárta vagy már bejelentette, hogy lezárja a korábban előfizethető, díjkorrekcióval megemelt havi díjú tarifacsomagjait.

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)