Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az internetes kereskedelem látványos bővülésére a hatóságok is odafigyelnek, a hazai online üzleteknek így egyre bonyolultabb jogszabályokkal kell megküzdeniük – hangzott el a digitális értékesítési csatornák jogi kihívásairól szóló EY-rendezvényen. Az óvatlan piaci szereplők akár milliós büntetéseket is kockáztatnak, miközben akár növekvő bevételt és alacsonyabb költségeket is elérhetnének a fokozott jogi támogatással.
Dinamikusan nő Európában az internetes kereskedelem forgalma, amelynek összértéke tavaly elérte a 620 milliárd eurót. Magyarországon már a lakosság több mint fele vásárol interneten keresztül, az online értékesítések bevétele pedig évi 16 százalékkal emelkedik.
Az egyszerűnek tűnő digitális vásárlási folyamatok mögött komplex jogi szabályozás áll, ami előírásokat tartalmaz a termékbeszerzéstől kezdve a digitális értékesítési csatorna működtetésén és kampányok felépítésén át, a vásárlókat célzó testreszabott reklámok küldésééig. „A szigorú követelmények betartása komoly kihívást jelent az e-kereskedelmi szektor hazai szereplőinek. Az egyre átfogóbb szabályozás változásainak követése ugyanis sok esetben meghaladja a szervezet belső kapacitásait. Sokan ezért sem tudják, hogy az összetett, de sok szempontból mégis hiányos jogi környezetet, megfelelő támogatással, akár üzletfejlesztési célra is felhasználhatják” – emelte ki dr. Losonci András, az EY ügyvédje.
Magyarországon az illetékes hatóságok által üzemeltetett súlyos jogsértést elkövető webáruházak nyilvántartásában jelenleg több mint 600 online üzlet neve szerepel. Az elmarasztalt üzemeltetőknél legtöbb esetben szállítással, elállással és jótállással kapcsolatos problémák merültek fel.
A jogszerűtlen üzletmenettel sokat kockáztatnak a vállalatok. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) bírsága ugyanis a vállalkozás éves nettó árbevételének akár 10 százalékát is elérheti. A Fogyasztóvédelmi Hatóság vizsgálata esetén ez a tétel a nettó árbevétel 5 százalékára, legfeljebb 500 millió forintra rúghat.
„Az innovatív megoldások már nem a távoli jövőt jelentik: a vállalkozások a mesterséges intelligenciát alkalmazó, akár értékesítést is elősegítő technológiákkal egyre többször próbálják modernizálni folyamataikat, így elkerülhetetlen, hogy az e-kereskedelem nélkülözhetetlen eszközeivé váljanak” – tette hozzá Dr. Jagicza Gábor ügyvéd, az EY senior menedzsere.
