Saját dolgozónk képzése szakképzési hozzájárulásból (2. rész)
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Előző lapszámunkban leírtakat folytatva azt próbálom meg körüljárni, hogyan tudjuk a bérköltségünk 1,5%-át kitevő szakképzési hozzájárulás egy részét az általunk foglalkoztatott dolgozók képzésére fordítani ahelyett, hogy befizetnénk az államkincstárba.
Összefoglalva, a szabályos felhasználás érdekében ki kell pipálnunk azt a listánkat, melyre az összes feltételt – annak ellenőrzését – felvezettük:
1. tanulmányi szerződés, vagy
2. az adott tanulmányokra vonatkozó munkáltatói kötelezés (például: munkaszerződésben, nyelvi képzés esetén a dolgozó munkaköri leírása, vagy a munkaszerződésében meghatározott feladatai,)
3. felnőttképzési szerződés (ellenőrizve annak kötelező tartalmi elemeit is, például a vizsgára bocsátás feltételei, megengedett hiányzás, stb.)
4. az oktatási intézmény akkreditációs igazolása: a képző intézmény köteles a dolgozóját továbbképzésre küldő cégnek átadni: a külön jogszabályban meghatározott intézmény-akkreditációs tanúsítvány, a cég munkavállalójával megkötött felnőttképzési szerződés, OKJ-ban nem szereplő, valamint nem akkreditált program alapján folytatott képzés esetén a képzési program, akkreditált képzés esetén pedig a program-akkreditációs tanúsítvány cégszerűen hitelesített másolatát.
5. a képzés módja megfelel-e az OM rendeletnek
6. a képzési óraszámok ellenőrzése
7. az adatszolgáltatás teljesítése: a szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett cég (adóalany), az elszámolt képzésre vonatkozóan a képzés megkezdésének tárgyévét követő év február 15-éig köteles a hivatkozott SZMM rendelet 1. és 2. számú mellékletek alapján az elszámolásra vonatkozó adatszolgáltatást benyújtani a székhelye szerint illetékes regionális munkaügyi központnak. Az adatszolgáltatás megfelelő teljesítését, valamint a benyújtott dokumentumokban szereplő adatok tartalmát a munkaügyi központ ellenőrzi. Az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságokról a munkaügyi központ az ellenőrzést követő 30 napon belül az ellenőrzéssel összefüggő dokumentumok megküldésével tájékoztatja az APEH területileg illetékes igazgatóságát.
8. szolgáltatási szerződés a képző intézménnyel
9. képzésenként kiállított számla, (óraszámok ellenőrzése,)
10. pénzügyi elszámolás készítése a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolt költségekről.
Külső képzésnek nevezi a rendelet, ha a cég a saját munkavállalóinak képzését, teljes egészében a saját szervezetétől elkülönült, külső (akkreditált felnőttképzési intézmény) képző intézmény közreműködésével valósítja meg.
Belső képzés az a képzés, amelyet a cég a saját munkavállalói részére, teljes egészében saját munkaszervezetén belül, nem üzletszerűen szervezve valósít meg.
Vegyes képzésnek nevezzük az olyan képzést, amelyet a cég a saját munkavállalói részére részben belső képzésként, részben külső képzésként valósít meg.
Elszámolható költségek
A szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett a pénzügyi elszámolás során az alábbi kiadásokat veheti figyelembe.
Külső képzésnél:
- a képző intézmény által lebonyolított képzés díja,
- a képzéshez kapcsolódó felnőttképzési szolgáltatás díja,
- a vizsga- és vizsgáztatási díj,
- a képzés során felhasznált, a hallgatóknak véglegesen átadott tankönyvek, taneszközök költségei.
Belső képzésnél:
- az oktatóknak az adott képzésre vonatkozóan fizetett juttatás, és annak – a kifizetőt terhelő – járulékai,
- vizsga- és vizsgáztatási díj,
- a képzés során felhasznált, a hallgatóknak véglegesen átadott tankönyvek, taneszközök költségei,
- a gyakorlati képzéshez szükséges tárgyi eszközök képzési idővel arányos bérleti díjának igazolt költsége,
- a gyakorlati képzés során felhasznált, a gyakorlati képzéshez szükséges anyagok igazolt költségei,
- a képzéshez kötelezően biztosított munkaruha, védőruha képzési idővel arányosan felmerült és igazolt költségei,
- a tananyagfejlesztés igazolt képzési létszám és óraszám arányos költségei,
- egyéb, a képzés megszervezésével, lebonyolításával, értékelésével kapcsolatos igazolt tényleges költségek (terembérleti díjak, posta- és adminisztrációs költségek).
Vegyes képzésnél elszámolható költségek a belső képzés esetén meghatározott kiadások, valamint a külső képző intézmény által lebonyolított képzés díja.
Külső, belső, illetve vegyes képzés esetén is elszámolhatók a képzéssel összefüggő igazolt utazási és szállásköltségek, amennyiben a képzés lebonyolítására nem a dolgozó munkavégzésének helyszínén kerül sor.
Az elszámolható költségek mértéke résztvevőnként (munkavállalónként) és képzési óránként nem haladhatja meg a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak meghatározott minimálbér havi összegének 12 százalékát. A minimálbér havi összege jelenleg 69.000 forint. Ennek 12%-a 8.280 forint. (1 dolgozóra fordított 20 óra képzés maximum 165.600 forint.)
Mindezek a szabályok nem vonatkoznak az egyszerűsített vállalkozói adó alanyaira, mert az ő számukra az eva-törvény határozza meg a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó szabályokat.
Kovácsné Álmosdy Judit
