Stagnáló lakásárak az EU ingatlanpiacain


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Idén a második negyedévben a lakásárak 0,3, a bérleti díjak 0,7 százalékkal emelkedtek az EU ingatlanpiacain az előző negyedévhez képest – közölte az Eurostat legfrissebb adatai alapján a Duna House kedden.

Ezzel az Európai Unió tagállamainak ingatlanpiacán a 2022 negyedik negyedévben lezajlott trendforduló, amely véget vetett a 2015 óta tartó folyamatos áremelkedésnek, nem tartott sokáig.

Ugyanakkor jelezték, az elmúlt negyedévben érezhető, enyhe áremelkedés ellenére az ingatlanárak még nem érték el a trendforduló előtti szintet. Így 2022 második negyedévéhez mérten még mindig 1,7 százalékkal mérsékeltebbek az euró övezetben és 1,1 százalékkal alacsonyabbak az ingatlanárak az Európai Unió egészét tekintve 2023 második negyedévében az Eurostat adatai alapján.

A közlemény szerint az adatokat közlő tagállamok közül 2023 második negyedévében kilenc országban csökkentek, tizenhétben pedig emelkedtek a lakásárak egy év alatt. A legnagyobb csökkenést Németországban (9,9 százalék), Dániában (7,6 százalék) és Svédországban (6,8 százalék) regisztrálták. Miközben a legnagyobb mértékű, 13,7 százalékos növekedés Horvátországban következett be. Emellett jelentős 10,7, illetve 9,4 százalékos emelkedést regisztráltak még Bulgáriában, illetve Litvániában. A magyar ingatlanpiacon idén a második negyedévben az előző év azonos időszakához képest 2,8 százalékos áremelkedés történt.

Az előző negyedévhez képest összességében továbbra is inkább az árak emelkedése jellemezte a piacot 2023 második negyedévében: tizenegy tagállamban csökkentek, míg tizenötben folytatódott az árak emelkedése. A legnagyobb áresést Szlovákiában (3,9 százalék), Luxemburgban (2,7 százalék) és Magyarországon (1,7 százalék), míg a legnagyobb, 5,1 százalékos növekedést Lettországban regisztrálták.

A közlemény idézte Benedikt Károlyt, a Duna House PR és elemzési vezetőjét, aki elmondta az európai trenddel megegyezően az elmúlt egy évben beköszöntött az árak csökkenése a magyar lakáspiacon is. A várva várt mérséklődés azonban enyhébb volt a korábbi elvárásoknál, ráadásul a gazdasági helyzet és a hitelezési nehézségek sem serkentették a vásárlási kedvet.

Az Eurostat elemzése alapján arra is kitértek, hogy 2010 és 2023 második negyedéve között a lakásárak 46, a bérleti díjak 21 százalékkal nőttek az EU-ban. A lakásárak több mint kétszeresére nőttek egyebek mellett Észtországban, Magyarországon és Csehországban is. Görögországban, Olaszországban és Cipruson figyeltek meg csökkenést, amelynek aránya 14 és 3 százalék között mozgott.

Hozzátették, hogy 2010 óta a bérleti díjak az EU-ban emelkedtek, a legnagyobb mértékben, 208 százalékkal Észtországban. Mindössze egy tagállamban, Görögországban tapasztaltak 21 százalékos csökkenést a bérleti díjakban.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 21.

Deloitte: A Z generáció a biztosítási piacon is mást akar

A Z generáció új kihívások elé állítja az európai biztosítási piacot. Ők a digitális technológiák fejlődése, a gazdasági bizonytalanságok és a környezeti válságok hatására másfajta hozzáállással viszonyulnak a pénzügyi és biztosítási termékekhez. Amellett, hogy elsősorban a személyre szabott és kisebb biztosítási termékeket keresik, a családi és baráti kapcsolatokon alapuló bizalom is meghatározó szerepet kap döntéseikben – derül ki a Deloitte friss, kilenc európai országra kiterjedő kutatásából. A magyar fiatalok, külhoni társaikhoz hasonlóan a megszokott biztosítási termékek helyett inkább digitális megoldásokat és környezettudatos szolgáltatókat keresnek, miközben elvárják a rugalmas és átlátható szolgáltatásokat és termékeket. A biztosítók számára óriási a feladat, hogy alkalmazkodjanak a változó igényekhez és hosszú távú kapcsolatokat építsenek a jövő generációjával.

2024. november 20.

A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák

A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.