Századvég: fontos versenyképességi korlát a hazai vállalkozásoknál a digitalizáció


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyar kis- és közepes vállalkozások közül jobbára csak a nagy termelési láncokba bekapcsolódni képes cégek törekszenek digitalizáltságuk erősítésére – derül ki a Századvég Gazdaságkutató kutatásából.

A Századvég Gazdaságkutató hivatkozik az EU országok digitális felkészültségének összehasonlítására alkalmas Digital Economy and Society Index (DESI) múlt évi jelentésére, amely szerint Magyarország éppen a digitális technológiák hazai kkv-k általi integráltsága terén mutatja a legnagyobb lemaradást uniós összevetésben: a 26., azaz utolsó előtti helyet foglalja el az európai uniós tagországok sorában. A „Digitális technológiák integráltsága” dimenzió egyes összetevőinek elemzéséből jól látszik, hogy a magyar kkv-k még nem ismerték fel a digitalizációban rejlő lehetőségeket, ami mind a vállalkozások, mind pedig a nemzetgazdaság szintjén hatékonysági, versenyképességi hátrányt jelent.

századvég

Az ebben a témában készült egyik legfrissebb, a McKinsey nevű kutató- és elemzőcég által készített felmérését is felidézi a Századvég, amely szerint Magyarországon a munkatevékenységek 49 százaléka lenne automatizálható, ami megegyezik a világátlaggal, de meghaladja az Európai Unió átlagát, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy Magyarországon jelentősen magasabb a jól automatizálható gazdasági szektorok – autóipar, feldolgozóipar -, illetve tevékenységek részaránya.

A Századvég véleménye szerint a kkv-k digitális felkészültségének hiányát jelző mutatók elfedik azt a tényt, hogy az innovatív digitalizációs megoldások egyes ágazatokban már ma is megállíthatatlanul terjednek, más szektorokban kisebb mértékben ugyan, de szintén megjelentek. A Századvég kutatása megerősítette, hogy az energetikai szektorban, járműiparban és a pénzügyi szektorban működő hazai – és főként a nemzetközi – nagyvállalatok a globális trendekkel összhangban jelentős erőforrásokat fordítanak alap- és kiegészítő tevékenységeik digitális átalakítására. A mindennapi munkavégzésben jelentős szerepet játszanak az informatikai ismeretek, valamint digitális kompetenciák, magas a digitális jellegű tevékenységek súlya és a digitális fejlesztések/beruházások aránya. Az érintett vállalkozások által előállított hozzáadott értéknek is számottevő eleme digitális tartalmú – összegezte kutatásának eredményét a Századvég.

Ugyanakkor ez a kutatás is rávilágított arra, hogy a hazai kis- és közepes vállalkozások közül jobbára csak a nagy termelési értékláncokba bekapcsolódni képes cégek követnek hasonló stratégiát, az ebből a körből kimaradók továbbra is alulteljesítenek a digitális technológiák adaptálásában.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.