Világjárványoktól és energiaválságoktól tartanak leginkább a magyar cégvezetők


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az üzleti döntéshozók 42%-a szerint az éghajlatváltozás okozta természeti katasztrófák már ma is kihívást jelentenek működésük során, és még többen vélik úgy, hogy ez fokozódni fog a jövőben. A magyar válaszadók a természeti katasztrófáktól kisebb arányban tartanak, de érzékenyebbek az energiaválságokra. A kidolgozott alkalmazkodási stratégiával rendelkező cégek 90%-a elsősorban olyan technológiákba fektet, amelyek lehetővé teszik a távmunkát, a digitalizálást és az automatizálást.

A világszerte 30 országban – köztük Magyarországon is – összesen 9200 vállalatvezető és alkalmazott megkérdezésével készített kutatásból kiderül: a döntéshozók 42 százaléka már ma is úgy gondolja, hogy az éghajlatváltozás okozta természeti katasztrófák kihívást jelentenek, és még többen vélik, hogy a jövőben is megmarad ez a helyzet. A magyar vállalatvezetők az átlagosnál kevésbé tartanak ettől, csupán 28 százalékuk érzi az éghajlatváltozást jelentős problémának – áll az Ericson közleményében.

A magyar válaszadók külföldi kollégáikhoz hasonlóan a pandémiákat tartják a legnagyobb valószínűséggel bekövetkező és legnagyobb veszéllyel járó válsághelyzeteknek: 10-ből 9 megkérdezett tart újabb világjárványtól. A többi potenciális rizikófaktor kapcsán a magyarok az átlagnál kevésbé aggódnak. Kivétel ez alól a munkahelyi balesetekkel és a korrupcióval kapcsolatos válságok bekövetkezése: előbbitől 41, utóbbitól 37 százalék tart. A hazai vállalatvezetők a világjárványok után – 44, illetve 42 százaléknyian – az ellátásilánc-zavarok és energiaválságok esélyét tartják a legmagasabbnak.

A svéd kutatás szerint a felkészülést a digitalizáció és az automatizálás vezérli: a kidolgozott alkalmazkodási stratégiával rendelkező vállalatok 90 százaléka olyan technológiákba fektet, mint az 5G, amelyek lehetővé teszik a távmunkát, a digitalizálást és az automatizálást, jobb pozíciót teremtve ezzel a zavarok kezeléséhez. Tízből 7 döntéshozó mondta, hogy az infokommunikációs technológiák jelentősen hozzájárulnak szervezetük felkészültségéhez. A válaszadók 72 százaléka szerint fontos, hogy a mobilhálózatok ellenálljanak a zavaró eseményeknek, válságoknak. A magyar válaszadók között még magasabb, 80 százalékos ez az arány.

Globális viszonylatban a leginkább az olyan technológiáktól remélik a cég ellenállóképességének növelését, mint a mesterséges intelligencia, a virtuális valóság, vagy az intelligens energiamenedzsment. Átlagosan 10 válaszadóból 6 tartja hasznosak ezeket a megoldásokat a kutatás szerint. A magyar válaszadók csaknem azonos arányban tartják fontosnak a válsághelyzetek átvészelését elősegítő digitális megoldások bevezetését, mint más országok, ugyanakkor a felsorolt konkrét technológiákra egyelőre csak 45 százalékuk nyitott.

Forrás: Ericsson Közép-Európai Régió közleménye


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Magyarországnak bőven van teendője a régiós “hosszútávfutásban”

A tíz- és húszéves időtávon kirajzolódó trendek – ezen belül az egyik fontos mutató, a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP – alapján a magyar gazdaság gyengébben áll a többi régiós országhoz képest. Az uniós átlag háromnegyedénél jár most Magyarország, míg Csehország 91, Lengyelország 80, Románia 78 százalékos arányt tud felmutatni, miközben Szlovákia viszont csak 73 százalékot. Ahhoz, hogy a magyar felzárkózás ütemesebb legyen, a képzett, minőségi munkaerő irányába kell elmozdulni.

2024. április 19.

Az MNB 28 millió forintra bírságolta az UniCredit Bankot

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) több mint 28 millió forint bírságot szabott ki az UniCredit Bankra a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenysége kapcsán feltárt hiányosságok miatt; a hiányosságok nem veszélyeztetik a hitelintézet biztonságos működését – közölte a jegybank pénteken.

2024. április 19.

Rosszul meghatározott árral sokat lehet bukni az ingatlaneladáson

Minél hosszabb ideig van a piacon egy ingatlan, annál nagyobb az esély, hogy csak komoly árengedménnyel lehet értékesíteni, mutatott rá az Otthon Centrum elemzése, amely az értékesítési idő és az alku mértékének összefüggését vizsgálta.