Világjárványoktól és energiaválságoktól tartanak leginkább a magyar cégvezetők


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az üzleti döntéshozók 42%-a szerint az éghajlatváltozás okozta természeti katasztrófák már ma is kihívást jelentenek működésük során, és még többen vélik úgy, hogy ez fokozódni fog a jövőben. A magyar válaszadók a természeti katasztrófáktól kisebb arányban tartanak, de érzékenyebbek az energiaválságokra. A kidolgozott alkalmazkodási stratégiával rendelkező cégek 90%-a elsősorban olyan technológiákba fektet, amelyek lehetővé teszik a távmunkát, a digitalizálást és az automatizálást.

A világszerte 30 országban – köztük Magyarországon is – összesen 9200 vállalatvezető és alkalmazott megkérdezésével készített kutatásból kiderül: a döntéshozók 42 százaléka már ma is úgy gondolja, hogy az éghajlatváltozás okozta természeti katasztrófák kihívást jelentenek, és még többen vélik, hogy a jövőben is megmarad ez a helyzet. A magyar vállalatvezetők az átlagosnál kevésbé tartanak ettől, csupán 28 százalékuk érzi az éghajlatváltozást jelentős problémának – áll az Ericson közleményében.

A magyar válaszadók külföldi kollégáikhoz hasonlóan a pandémiákat tartják a legnagyobb valószínűséggel bekövetkező és legnagyobb veszéllyel járó válsághelyzeteknek: 10-ből 9 megkérdezett tart újabb világjárványtól. A többi potenciális rizikófaktor kapcsán a magyarok az átlagnál kevésbé aggódnak. Kivétel ez alól a munkahelyi balesetekkel és a korrupcióval kapcsolatos válságok bekövetkezése: előbbitől 41, utóbbitól 37 százalék tart. A hazai vállalatvezetők a világjárványok után – 44, illetve 42 százaléknyian – az ellátásilánc-zavarok és energiaválságok esélyét tartják a legmagasabbnak.

A svéd kutatás szerint a felkészülést a digitalizáció és az automatizálás vezérli: a kidolgozott alkalmazkodási stratégiával rendelkező vállalatok 90 százaléka olyan technológiákba fektet, mint az 5G, amelyek lehetővé teszik a távmunkát, a digitalizálást és az automatizálást, jobb pozíciót teremtve ezzel a zavarok kezeléséhez. Tízből 7 döntéshozó mondta, hogy az infokommunikációs technológiák jelentősen hozzájárulnak szervezetük felkészültségéhez. A válaszadók 72 százaléka szerint fontos, hogy a mobilhálózatok ellenálljanak a zavaró eseményeknek, válságoknak. A magyar válaszadók között még magasabb, 80 százalékos ez az arány.

Globális viszonylatban a leginkább az olyan technológiáktól remélik a cég ellenállóképességének növelését, mint a mesterséges intelligencia, a virtuális valóság, vagy az intelligens energiamenedzsment. Átlagosan 10 válaszadóból 6 tartja hasznosak ezeket a megoldásokat a kutatás szerint. A magyar válaszadók csaknem azonos arányban tartják fontosnak a válsághelyzetek átvészelését elősegítő digitális megoldások bevezetését, mint más országok, ugyanakkor a felsorolt konkrét technológiákra egyelőre csak 45 százalékuk nyitott.

Forrás: Ericsson Közép-Európai Régió közleménye


Kapcsolódó cikkek

2024. február 20.

A mamahotel kényelme, avagy hány fiatal hagyná ott a szülői házat?

A szülőkkel élő fiatalok 26 százaléka távozna a lehető leggyorsabban önálló lakásba, 64 százalékuk csak hosszabb távon tervezi ezt, és 10 százalékos azoknak az aránya, akik jól érzik magukat a szülői házban – derül ki a K&H ifjúsági index legfrissebb méréséből. A lakásvásárlást csak kevesen engedhetik meg maguknak, a saját háztartásra vágyók fele bérelt lakásba költözne.

2024. február 20.

Meglepő vége lehet a fillérekért árult sütő körüli botránynak

Nagy port kavart az Electrolux tévedése csütörtökön: a 160 ezer forintos alapárhoz képest szinte fillérekért árult egy beépített sütőt. A cég gyorsan reagált az eseményekre, bocsánatot kért, és levásárolható kupont adott az érintetteknek. Ugyanakkor az 1800 forintért rendelt sütőt senki sem kapja meg. Ügyvédet kérdezett az Index arról, mennyire járt el megfelelően a cég.