Visszlízing: levegőhöz jutó kkv-szektor?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A ténylegesen igénybe vett finanszírozások körén belül a lízing aránya a kis és középvállalati körben elérte a negyven százalékot. A megfelelő mérlegstruktúrával, és stabil piaccal rendelkező vállalkozás esetében a tehermentes ingatlan a forrásszerzésbe is bevonható, hiszen az ingatlan visszlízingje esetén a vállalkozás forráshoz juthat – emeli ki Király György a Hypo Alpe-Adria Leasing üzletágigazgatója.

A magyarországi kis és középvállalati hitelek GDP-hez viszonyított aránya 15 százalék körül mozog, mely nem éri el az EU 15 átlagának felét sem. A hazai kkv szektor bankképessége jelentősen elmarad az EU15 75-80 százalékos arányához képest, 25 százalék körül mozog, így a vállalkozások közel 80 százaléka hitel nélkül gazdálkodik. E társaságok mindeddig elsősorban – közel 50 százalékos arányban – a bankokhoz fordultak finanszírozásért, s a lízingcégekhez közel 30 százalékban. A ténylegesen igénybe vett finanszírozások esetében azonban a lízing aránya a kis és középvállalati körben már meghaladta a negyven százalékot. (Forrás: Flash Eurobarometer on SME access to finance 2005-2006)

KKV – jelzálog helyett lízing

A KKV-k hagyományos pénzintézeti finanszírozása jellemzően nem másodlagos fedezet – azaz biztosíték – alapú, de természetesen a hitelcél bevizsgálását követően a finanszírozás odaítélésénél nagy szerep jut a biztosítéknak is. Esetükben a fő fedezetet egy megfelelő lokációjú és alternatív hasznosítási lehetősséggel rendelkező ingatlan képezheti. Emellett a korábbi gyakorlatban szerepet kaptak egyéb biztosítékok is, mint például a vagyont terhelő zálogjog, ingó zálogjog, árbevétel engedményezés, követelésen alapított zálogjog, készfizető kezesség – ezek azonban a jelenlegi körülmények közepette finanszírozói oldalról a kevésbé preferált alternatívák közé tartoznak. „A megfelelő mérlegstruktúrával, és stabil piaccal rendelkező vállalkozás esetében a tehermentes ingatlan a forrásszerzésbe is bevonható, az ingatlan visszlízingje esetén a vállalkozás forráshoz juthat.” – emelte ki Király György üzletági igazgató. 2006-ban a kkv-k tulajdonában lévő ingatlanok kevesebb, mint 20 százalékát terhelte jelzálog, ez az arány jelenleg sem haladja meg 30-35 százalékot. Természetesen a visszlízing esetén is fontos a visszlízingelt cég gazdasági tevékenységének és piacainak vizsgálata, hiszen az elsődleges forrás a cég eredményes működése, a cash-flow termelő képességet is bizonyító alaptevékenység fenntartható biztosítása.

„A visszlízing konstrukció az elmúlt időszak tapasztalatai alapján a finanszírozók által preferáltabbá válik, mint a jelzálog bejegyzése melletti hitelnyújtás. Az ok a felszámolási eljárások hazai gyakorlatában keresendő, hiszen az első helyi jelzálogjog számos esetben nem teszi lehetővé a finanszírozó jogainak maradéktalan érvényesítését.”- magyarázta Király György. A KKV-k korábban is úgy jutottak hitelhez, hogy ingatlanuk volt szinte az egyedüli fedezet arra, hogy beruházási hitelt, nagyobb összegű folyószámla-hitelt kapjanak. Azonban, ha egy pénzintézet jelzálog-hitel formájában finanszíroz egy kkv-t, és azt a későbbiekben felszámolják, akkor az ingatlan is bekerül a felszámolási vagyonba, s a zálogjogosultnak igénypert kell benyújtania, amelynek folyamata évekig elhúzódhat. A visszlízing esetén az ingatlan tulajdonosa refinanszírozást kap tehermentes ingatlanára, s a lízingcég kerülhet bejegyzésre az ingatlan tulajdonosaként. Ennek okán a kkv-knek nyújtott hitelezés érezhetően visszaeshet, bármilyen fedezet kerül is mögé.

Visszlízing – akadályt jelent az illeték

A válság következményeként várhatóan megnövekszik majd az érdeklődés a visszlízing iránt. Az Európai Unió tagállamaiban e finanszírozási forma már korábban is jóval elterjedtebb volt, mint hazánkban. Igaz hogy ezen országokban a lízingkonstrukciókat egyáltalán nem terheli illeték, vagy mértéke jóval alacsonyabb, mint Magyarországon*, ahol a lízingszerződésekhez kapcsolódóan fizetendő illeték mértéke példátlanul magas. A jelenlegi helyzetben az érvényes és hatályos illetékszabályozás jelentős terheket ró az ingatlan megvásárlóira és lízingbevevőjére, a kétszeri ingatlan adás-vétel miatti illetékkötelezettség kapcsán. Először, amikor az ingatlan a lízingcég tulajdonába kerül, másodszor mikor a lízing lejártakor a lízingbe vevő kerül tulajdonba.

Az illeték mértékének csökkenése elhárítana egy jelentős akadályt a finanszírozási konstrukció további felfutása elől, melynek hatása összességében kiegyensúlyozná az illeték bevételek csökkentését, nem beszélve arról, hogy a forráshoz jutó KKV növelni tudná üzleti aktivitását, ami további bevételt generálhat az államkasszának is.

Forrás: privátbankár


Kapcsolódó cikkek

2024. június 13.

A celebek ideje lejárt? Így változik a vásárlói magatartás 2024-ben

Egyre tudatosabb vevők, kevésbé hatnak már rájuk a hagyományos vásárlásösztönző reklámok. A celebek szintén kezdik elveszíteni a befolyásolási képességüket, már a véleményvezérekre is csak akkor hallgatnak igazán a követőik, ha szakmai érvekkel keresik a figyelmüket – derül ki az EY legfrissebb, 30 országban több mint 23 000 fogyasztó megkérdezésével készült nemzetközi kutatásából.

2024. június 13.

Magyarországon is megnőhet a vállalati visszaélések száma a globális gazdasági lassulás miatt

Egyre több hazai cég lép fel tudatosan a szervezeten belüli korrupció ellen. A világgazdaság lassulása azonban olyan pénzügyi nyomást helyez a vezetőkre és munkatársakra is, ami miatt az etikus működés melletti törekvések ellenére is könnyebben követnek el szabálysértést – mutat rá az EY 53 országban, köztük Magyarországon összesen 5464 munkavállaló és igazgatósági tag bevonásával készült nemzetközi kutatása.

2024. június 13.

Az MNB 45 millió forintos bírságot szabott ki egy szlovákiai cégre

Az MNB 45 millió forint bírságot szabott ki a révkomáromi (Szlovákia) székhelyű Trust Komarno s.r.o.-ra felügyeleti engedély nélküli követelésvásárlás miatt, és azonnali hatállyal megtiltotta a jogosulatlan tevékenység további folytatását, valamint feljelentést is tesz – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön.