Az utóbbi időben jelentősen megváltoztak az ingatlanokkal kapcsolatos áfaszabályok, melyek ismerete nemcsak az építőipari cégeknek, illetve az ingatlant értékesítőknek, hanem az ilyen számlát befogadóknak is kulcsfontosságú. Az Áfa kalauz legfrissebb számában áttekinti az ingatlanokkal kapcsolatos áfa szabályokat.
A rendezvények körében igen sokrétű eseményt tudunk elképzelni, ilyennek tekinthető például a cégen belüli események közül a csapatépítő tréning, a céges kirándulás, egy üzleti megbeszélés. Jelen cikkemben azonban a külső résztvevőknek szervezett oktatáshoz, szakmai tájékoztatáshoz, kulturális és szórakoztató eseményekhez kapcsolódó nemzetközi és hazai rendezvények áfa megítélésével kapcsolatban hívom körutazásra a kedves olvasót. A digitalizáció korában ezek az események már nem csak személyesen, hanem online vagy hibrid részvétellel is megvalósulhatnak, a résztvevők pedig lehetnek hazai vagy külföldi adóalanyok vagy az áfa szempontjából adóalanynak nem minősülő magánszemélyek. Igen sokszínű tehát a paletta. A rendezvényekkel kapcsolatban továbbá igen sokféle költség merül fel: szállás, utazás, étkezés, ajándékok, technikai felszerelés biztosítása, tolmácsok, hostessek, díszítések, terembérletek stb. Mindezeknek megfelelően, a nyújtott szolgáltatás is több elemből tevődik össze. Ez a sokféleség pedig kérdések sorát veti fel. Az Áfa-kalauz írása.
Az alapelvek és az uniós gyakorlat Az uniós hozzáadott érték adó (héa, Magyarországon áfa) első és legfontosabb alapelve, hogy az általános forgalmi adó olyan többfázisú adó, amelyből az értékesítési lánc minden szereplőjét csak a saját, az általa hozzáadott étréke után, vagyis az értéknövekedés alapján terheli adókötelezettség. A héa mechanizmusában mindez úgy valósul meg, hogy az adott szereplő az értékesítési árán felszámítja az adót, míg a beszerzési árában hasonlóképpen benne foglalt adót pedig levonja. Ezzel összhangban, az Európai Uniós Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint, az adóalanyok azon joga, hogy az általuk fizetendő héából levonják az általuk beszerzett áruk és igénybe vett szolgáltatások után fizetendő vagy előzetesen megfizetett héát, a közös héarendszer egyik alapelvét képezi. Amint azt a Bíróság több alkalommal kimondta, a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: Héa-irányelv) 167. és azt követő cikkeiben foglalt levonásra vonatkozó jogosultság a héarendszer elválaszthatatlan része, és főszabály szerint nem korlátozható, amennyiben a levonási jogával élni kívánó adóalany részéről az e jog gyakorlása feltételéül szabott valamennyi követelmény vagy anyagi és alaki jogi feltétel teljesül (lásd ebben az értelemben: 2012. június 21‑i Mahagében és Dávid…
