Az adóhatóság a moratórium lejártához közeledve fokozottan vizsgálja a cégek online számla adatszolgáltatását, a belföldi összesítő nyilatkozatokkal is összeveti a beküldött számlaadatokat. Az online számlaadat-szolgáltatás jogszabályi változásai és a NAV digitalizációs törekvései miatt előtérbe kerül az adatszolgáltatások minőségének vizsgálata.
2020. július 1-től az áfatörvény alapján minden befogadott szállítói számláról, amelyre a cég áfalevonási jogát gyakorolni akarja, áfaösszeghatárra tekintet nélkül adatot kell szolgáltatni a NAV felé az M lapon, a belföldi összesítő jelentésben. Ezzel már nem csak a kiállított számlák, de a cégek közötti, befogadott számlák is teljeskörűen láthatóak lesznek az adóhatóság számára – írja az RSM blogja.
A magyar áfakulcsot és az áfarés-csökkentés ütemét nézve egyszerre vagyunk a csúcson. Egy digitális NAV adóforradalom kellős közepén érezhetjük magukat, olyan mértékű és intenzitású változások zajlanak az adózás terén, amelyre eddig még nemcsak Magyarországon, de másutt sem volt példa – írja az RSM blogja.
Közel egy éve kell az adózóknak valós időben jelenteniük a belföldi adózók felé kiállított 100 ezer forint áfatartalmat meghaladó számláikat. Melyek a leggyakoribb hibák és kihívások az online számlariport kapcsán?- e kérdésre ad választ az RSM Blogja.
Május 1. éjféltől változás jön az online számla adatszolgáltatásban – figyelmeztet posztjában az RSM blogja. Innentől kezdve már csak az új adatformátumnak megfelelően elkészült online számla adatszolgáltatást fogadja be a NAV rendszere, egy hét maradt az 1.1 verzióra való átállásra. Az online számla adatjelentés elmaradása számlánként félmillió forintos bírságot eredményezhet, ez pedig adott esetben magasabb adóbírság kockázatot jelenthet, mint a számla áfatartalma.
