A nyílt végű lízing és az áfa
Összeállításunkban áttekintjük a pénzügyi lízing fogalmát, fajtáit, és kapcsolatukat az áfával.
Bejegyzések adólevonási jog címkével
A levonási jog megtagadása az Európai Bíróság gyakorlatában (XXXVII. rész)
Az adóalany tudattartalma döntő jelentőséggel bír a levonási jog elvitatásakor.
Gazdasági esemény hiánya a számlán szereplő felek között
Az adólevonási jog megtagadásához elegendő, ha bizonyított, hogy a számlán szereplő szolgáltatást a felperes nem vette igénybe.
A levonási jog megtagadása az Európai Bíróság gyakorlatában (VII. rész)
Az adóköteles tevékenységhez történő felhasználás tekintetében számos kérdés merült fel a mind vállalkozási, mind vállalkozásidegen célt szolgáló beszerzések tekintetében.
Adólevonási jog és a szervezeti összefonódás kapcsolata
Most egy jogesetet mutatunk be, amelyben az adóhatóság nem rendeltetésszerű joggyakorlás miatt megtagadta az adózó adólevonási jogát.
Adólevonási jog és a tényleges gazdasági ügylet
Az adó jellegéből következő főszabály, hogy ha az adóalany nem, vagy nem teljes mértékben az adóköteles gazdasági tevékenysége keretében, annak segítése érdekében használja fel a terméket és a szolgáltatást, az adólevonási joggal nem, vagy csak részben élhet. Jogszabály-magyarázat és jogeset.
EUB döntés: reklámszolgáltatás és az adólevonási jog
Az adólevonási jog az általános forgalmi adózásban az adóhalmozódás kiküszöbölését szolgálja azáltal, hogy az adóalany saját adófizetési kötelezettségéből levonhatja azt az előzetesen felszámított adót, amely az adóköteles termék értékesítéséhez és szolgáltatás nyújtásához általa beszerzett termékhez, igénybe vett szolgáltatáshoz kapcsolódik. Az adó jellegéből következő főszabály, hogy ha az adóalany nem, vagy nem teljes mértékben az adóköteles gazdasági tevékenysége keretében, annak segítése érdekében használja fel a terméket és a szolgáltatást, az adólevonási joggal nem, vagy csak részben élhet. A jogszabály előzetesen felszámított, így levonható adónak minősíti azt az adót, amelyet az adóalanyra egy másik adóalany hárított át, a termék importjához kapcsolódóan, illetve az előleg részeként megfizetett adót, valamint azt, amit az adóalany saját maga fizetendő adóként megállapított.
Adólevonási jog és érvényesítése
Az általános forgalmi adót illetően az adólevonási jog megnyílta és az adólevonási jog érvényesítése időben elválhat egymástól. Az adólevonási jog akkor keletkezik, amikor az adó felszámíthatóvá válik, amikor az előzetesen felszámított adót meg kell állapítani. Az adózó azonban nem köteles az adólevonási jogot rögtön érvényesíteni. Különösen igaz ez akkor, ha az érvényesítéshez további feltételek szükségesek. Jogeset.
EUB döntés – 1:0 az áfalevonási jog javára
Az Európai Unió Bírósága újra rámutatott arra, hogy a NAV adólevonási jog megtagadásával kapcsolatos gyakorlata a közösségi jogba ütközik – írja az RSM Blog.
Érdekesség az adóvisszatérítési jog témakörében
Valamennyi olyan esetben, amikor valamely uniós irányelv rendelkezései a tartalmuk alapján feltétlennek és kellően pontosnak tűnnek, azokra a magánszemélyek a tagállammal szemben hivatkozhatnak, amennyiben az nem ültette át időben ezen irányelvet a nemzeti jogba, vagy amennyiben nem megfelelően ültette azt át. A Közösség más tagállamában letelepedett adóalanyok esetében a visszatérítési időszak számításánál az adófizetési kötelezettség megnyílta – adólevonási jog keletkezése – adólevonási jog gyakorolhatósága hármas feltétel az irányadó.
Áfa: adólevonási jog és adókijátszás
Az áfalevonási jog gyakorlásának feltételei között az Európai Unió Bíróságának irányadó döntései nagy hangsúlyt fektetnek az adóhatóságot terhelő bizonyítási kötelezettségre, amelynek során objektív tényekkel kell bizonyítania, hogy a számla befogadója tudott, vagy kellő körültekintés mellett tudhatott arról, hogy adókijátszás valósul meg, illetve ebben maga is közreműködött.
Kúria ítélete: a felülvizsgálatra alkalmatlan bírósági ítélet
Érdemi felülbírálatra alkalmatlan az a jogerős ítélet, mely iratellenesen az adóhatósági határozatban szereplő tényállástól eltérő, az adóhatóság által nem állított tényállás alapján állapítja meg a határozat jogszerűtlenségét. A következőkben részletezünk egy érdekes esetet.