Úgy tűnik, hogy a Brexit utáni első év drámai változásokat hozott a hétköznapi életben is. Shakespear-i idők köszöntöttek be a ködös Albionba. Egyszerre van jelen a királydrámák sötét, zordon világa és a Sok hűhó semmiért bohózata.
Hosszas huzavona után Szenteste napján, 2020. december 24-én sikerrel, vagyis megállapodással zárultak az Egyesült Királyság és az Európai Unió tárgyalásai előbbi ország Európai Unióból történő kilépéséről. A megállapodás a kései elfogadása miatt még nem tekinthető véglegesnek, mivel ahhoz szükség van még a ratifikációra, ez várhatóan egy hónap múlva, február 28-ával történik majd meg, de ettől függetlenül a megállapodás részletei január 1-jével életbe léptek (még úgyis, hogy a felek maguk sem tagadták, hogy változások várhatóak a már napvilágot látott szabályokban). Jelen cikkünkben, a Brexit rövid történetén túl, a számos szóba jöhető aspektus (halászat, légi forgalom, beruházások, energiaügy, stb.) közül kizárólag a legfontosabb adójogi vonatkozásokat elemezzük.
Nem kis megnyugvást okozott a tárgyalások eredménye, amely szerint vám- és kvótamentes szabadkereskedelmi megállapodás jött létre az EU és az Egyesült Királyság között, ami persze nem olyan szép, mint amilyennek elsőre látszik. A brit pénzügyi szolgáltatók továbbra is megőrzik az ún. passporting jogosultságot, azaz szabadon nyújthatnak szolgáltatásokat az EU területén, és ugyanezek a szabályok vonatkoznak még a jogi és üzleti szolgáltatásokra is. Továbbra is sok a bizonytalanság az áfa-visszatérítések ügyében.
A kormány hétfő hajnalban indította el „Fogy az idő” című hivatalos kampányt, amely az úgynevezett ausztráliai típusú kapcsolatrendszert vetíti elő, amely során egy kamion hat napot is várakozhat a határnál.
Boris Johnson brit miniszterelnök szerint London egyáltalán nem kíván élni azokkal a jogkörökkel, amelyeket a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről szóló megállapodás egyes pontjait potenciálisan felülíró törvénytervezet nyújtana.
Miközben tárgyaltak a szabadkereskedelmi megállapodásokról, Nagy-Britannia már olyan törvényjavaslatot dolgozott ki az észak-írországi vámkezelésről, amely ellentmond a korábbi megállapodásuknak.
A brit parlament alsóháza továbbra sem képes többségi támogatással rendelkező forgatókönyvet kialakítani az ország rendezett kilépésére az Európai Unióból, így továbbra is számottevő az esélye annak, hogy jövő pénteken az ország megállapodás nélkül zuhan ki a közösségből. Ennek kockázataira mindenképpen célszerű előre felkészülniük azoknak a hazai vállalkozásoknak, amelyek gazdasági kapcsolatban állnak a szigetországgal – hívta fel a figyelmet Hegedüs Sándor a BDO Magyarország adótanácsadási üzletágának adóigazgatója.
