Fókuszban a Brexit: az Egyesült Királyság és az EU adójogi kapcsolata az új megállapodás tükrében

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hosszas huzavona után Szenteste napján, 2020. december 24-én sikerrel, vagyis megállapodással zárultak az Egyesült Királyság és az Európai Unió tárgyalásai előbbi ország Európai Unióból történő kilépéséről. A megállapodás a kései elfogadása miatt még nem tekinthető véglegesnek, mivel ahhoz szükség van még a ratifikációra, ez várhatóan egy hónap múlva, február 28-ával történik majd meg, de ettől függetlenül a megállapodás részletei január 1-jével életbe léptek (még úgyis, hogy a felek maguk sem tagadták, hogy változások várhatóak a már napvilágot látott szabályokban). Jelen cikkünkben, a Brexit rövid történetén túl, a számos szóba jöhető aspektus (halászat, légi forgalom, beruházások, energiaügy, stb.) közül kizárólag a legfontosabb adójogi vonatkozásokat elemezzük.

Kiinduló lépésként tekintsük át röviden az Egyesült Királyság Európai Unióból (EU) történő kilépésének (amely folyamat a köznyelvben Brexit néven vált ismertté) történeti kronológiáját az elmúlt szűk 5 évből, helyhiány miatt a kilépéshez vezető gazdasági és társadalmi előzmények, továbbá az egyes felek tárgyalások közben képviselt érdekei ismertetésének figyelmen kívül hagyásával.

A Brexit előzményei dióhéjban

A kilépésről döntő, 2016. június 23-i népszavazáson az urnához járult kb. 33,5 millió egyesült királyságbeli szavazó (a szavazásra jogosultak 72%-a jelent meg) valamivel több, mint fele szavazott a kilépés mellett. A népszavazás eredménye alapján 2017. március 29-én az akkori miniszterelnök, Theresa May az Európai Unióról szóló („lisszaboni”) szerződés 50. cikkének megfelelően bejelentette az Európai Tanácsnak országa EU-ból és az Európai Atomenergia-közösségből való kilépésre irányuló szándékát.

Az erre vonatkozó egyezség – hónapokig tartó brit parlamenti vita, továbbá a királynő és az Európai Parlament jóváhagyása után – 2020. február 1-jével lépett hatályba. Ettől a naptól kezdve tehát az Egyesült Királyság hivatalosan (de jure) kilépett az EU-ból, nem vehetett többé részt annak döntéshozatali politikájában, ugyanakkor a 2020-as naptári év végéig egy átmeneti időszak lépett életbe, melynek során a korábbi kereskedelmi, adó-, és vámszabályok változatlanul életben maradtak.

Az időszak végéhez közeledve egyre sürgetőbbé vált (elsősorban a kilépő ország számára), hogy megállapodás szülessen a felek között, vagyis ne a káosz veszélyét magában hordozó, ún. Hard Brexit valósuljon meg. Az egyezséget a bevezetőben is említett módon, 2020. december 24-én kötötték meg: a sietségre jellemző, hogy a nyelvi és jogi lektoroknak sem volt idejük szakmai szemmel átolvasni a megállapodás publikált szövegét, így abban folyamatos pontosítások és korrekciók várhatóak.

A most elfogadott megállapodás legfontosabb adójogi szabályainak ismertetése

Kezdjük a legfontosabbal, 2021. január 1-jével az Egyesült Királyság de facto is kilépett az EU egységes piacából és vámuniójából, valamint az EU által kötött nemzetközi megállapodásokból. Ezzel tehát véget ért a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása az Egyesült Királyság és az EU között.

Általános forgalmi adó

Mivel 2021. január 1-je óta az Egyesült Királyság már tényleg minden tekintetben harmadik országnak minősül, az országgal folytatott tranzakcióikat – magyar szemszögből – bejövő oldalon az import, kimenő oldalon pedig az export szabályait alkalmazva kell kezelniük az érintett társaságoknak. Az eddigi – Közösségen belüli termékbeszerzésre vonatkozó – szabályokkal ellentétben, az import vámeljárást tehát mindenképpen le kell folytatni, ami akár cash flow problémákat is felvethet bizonyos cégeknél az import áfa miatt. Az ilyen típusú ügyletek során továbbá mostantól megjelenhet a vám is, melyről a következő alpont során írunk részletesebben.

Az Egyesült Királyság vonatkozásában nem lesznek alkalmazhatóak a háromszögügylet szabályai – melyek lényege, hogy a feltételek fennállása esetén az értékesítési lánc szereplői közül a középső szereplő mentesül a végső vevő országában való adófizetési és bejelentkezési kötelezettség alól –, hiszen a háromszögügylet-egyszerűsítés feltétele, hogy valamennyi szereplő közösségi adóalany legyen. Az ilyen típusú ügyletekben résztvevő magyar adózóknak tehát adott esetben áfa számot kell igényelniük az Egyesült Királyságban, ami egyúttal áfa bevallások benyújtásával is jár az ottani szabályok szerint. Ugyanígy természetesen az is előfordulhat, hogy az Egyesült Királyságban székelő társaságoknak keletkezik mostantól magyarországi adóregisztrációs kötelezettsége.

Ugyancsak nem lesz majd alkalmazható a vevői készletre vonatkozó egyszerűsítés, amely alapján az általános szabályoktól (EU értékesítés és EU beszerzés) eltérően a terméket továbbító adóalanynak a rendeltetési hely szerinti tagállamban nem kell adóalanyként regisztráltatnia magát, mivel ennek a szabályozásnak is az a feltétele, hogy közösségi adóalanyok között menjen végbe a tranzakció.

Változik a megfizetett áfa visszatérítésére vonatkozó szabályozás is, a 2020. december 31. napját követő teljesítési dátummal rendelkező ügyletek kapcsán a visszatérítés nem az eddig megszokott rendszeren keresztül történik. Ezt tovább bonyolítja, hogy jelen pillanatban még nem került elfogadásra Magyarország és az Egyesült Királyság között az erre vonatkozó viszonossági megállapodás sem. Ami biztos, hogy 2021. március 31-ig még biztosan benyújtható a „régi” rendszeren keresztül a 2020-as naptári évi teljesítési dátummal bíró ügyletek kapcsán a visszatérítési kérelem, az érintett cégeknek érdemes ezzel élniük.

Speciális megoldás került elfogadásra Észak-Írország kapcsán, melynek oka az 1998-ban elfogadott, ún. Nagypénteki egyezmény, amely garantálja a feszült történelmi múlttal bíró ír/észak-ír kapcsolatokban a közös határ szabad átjárhatóságát. Az észak-ír székhellyel bíró társaságok új adószámot kapnak, melynek betűkódja nem „GB”, hanem „XI”, továbbá az ide történő termékértékesítések, valamint az innen származó termékbeszerzések kapcsán továbbra is a Közösségi értékesítés, ill. beszerzés szabályai szerint kell eljárni (a régi szabályok szerinti eljárás szolgáltatásokra tehát nem terjed ki).

Vám

Ahogy említettük, harmadik ország lévén, az Egyesült Királyságból érkező, ill. oda irányuló gazdasági kapcsolatokban megjelenik a vám kérdésköre is. Az adminisztrációs terheken felül (a CMR önmagában már nem lesz elegendő az adómentességhez, hiszen nem közösségi értékesítésről vagy beszerzésről beszélünk) ez rendszerszintű problémákat is felvethet, gondoljunk csak a számlázó programok és egyéb IT-rendszerek újrakalibrálására.

A megállapodás szerint ugyanakkor minden árukörre 0%-os vámtétel alkalmazandó és nincs mennyiségi kvóta sem (kivéve pl. a konzerv tonhalat, vagy az alumíniumfóliát). Mindkettő kedvezmény feltétele azonban, hogy az áru eredete, származása igazolható legyen.

Az áfa kapcsán fentebb leírtakhoz hasonlóan Észak-Írország a vámok esetében is speciális helyzetbe került: az EU vámhatára nem az ír/észak-ír közös határ, hanem az Ír-sziget és Nagy-Britannia közé kerül, vagyis az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország – a termékértékesítéshez és termékbeszerzéshez kapcsolódó áfához hasonlóan – az EU vám-fennhatósága alatt marad.

Pénzügyi képviselő igénybevétele

A magyar áfa szabályok szerint a pénzügyi képviselő megbízása a magyarországi adóügyek intézése érdekében minden olyan adóalany számára lehetséges, aki nem telepedett le gazdasági céllal Magyarországon, kötelező viszont azoknak, akiknek nem az EU-ban található a székhelyük. A pénzügyi képviselő a magyarországi adóügyek intézésében kizárólagosan és teljeskörűen jár el.

Pénzügyi képviseleti szolgáltatást nem nyújthat bárki: a magyar adóigazgatási rendtartásról szóló törvény szigorú szabályokat támaszt az ilyen szolgáltatókkal szemben. Pénzügyi képviselő az a korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság lehet, amelynek jegyzett tőkéje (vagy bankgaranciája) legalább 50 millió forint és nincs adótartozása. De talán a legfontosabb előírás az, hogy a pénzügyi képviselő egyetemlegesen felel a külföldi vállalkozás adókötelezettségéért, azaz a magyar adóhatóság (NAV) bármelyik társaságtól követelheti és behajtathatja az adótartozás, vagy bírságok egészét. A pénzügyi képviselőkről a NAV nyilvántartást vezet, s a fentebb leírt feltételek meglétét évente vizsgálja.

Fontos, hogy az EU-n kívüli társaságok számára – vagyis a Brit-szigeten székhellyel rendelkező cégek számára – már a magyarországi áfa szám puszta birtoklásához is pénzügyi képviselő szükséges, tehát nemcsak akkor kell ilyen szolgáltatóval leszerződniük, amikor tényleges kereskedelmi kapcsolatot tartanak fenn egy magyar céggel.

Összegzés

Ahogy arra utaltunk, a megállapodás még nem végleges, de fundamentális változások talán már nem várhatóak. A tárgyalások során az Egyesült Királyság deklarált célja egy, az EU és Kanada között hatályban lévő szabadkereskedelmi egyezményhez hasonló tartalommal bíró megállapodás elérése volt. Mivel azonban az Egyesült Királyság a vámok kapcsán is jelentős kedvezményeket és enyhítéseket tudott magának kiharcolni, kijelenthető, hogy a mostani megállapodás több az előbb említettnél, lényegében egyedülálló az EU és egy harmadik ország vonatkozásában. Kérdés, hogy ez miként befolyásolja majd az Európai Unió jövőjét: vajon a megállapodás részleteinek és gyakorlati vonatkozásainak ismeretén felbuzdulva más EU tagországok is követik az Egyesült Királyságot?

A cikk szerzője dr. Füleki Tamás a VGD Hungary adótanácsadója. A VGD Hungary Kft. az Adó Online szakmai partnere.

---